Névváltoztatás okos dolog?

"4-es, de nem véletlen Hedvigből lettél Hédi? :)" De, igen, eltaláltad. És egy kicsit se bántam meg, sőt, amióta tetszik a nevem, az ismerkedés is könnyebb, szeretek bemutatkozni és nincsenek hülye tekintetek, meg kérdések, hogy "Az nem férfinév?", csak szét vannak csúszva tőle az emberek, hogy a Hédi milyen szép, milyen ritka, még nem is hallotta... És ez tök jó érzés. Ha valakinek a vezetéknevével van problémája, én azt mondom, hogy azt is érdemes megváltoztatni (apukám anno megtette), mert rengeteget számít, hogy mit gondolsz a saját nevedről, sőt, hogy mit gondolnak mások. Szerintem egy jól hangzó névvel még állást találni is könnyebb.

A kérdezőnek azt tanácsolom, hogy ízlelgesd a keresztneveket, ha van, amelyik tetszik, kérd meg a barátaidat, hogy hívjanak úgy, próbálgasd az aláírásodat, mutatkozz be úgy, stb., hogy beválik-e, meg tudod-e szokni. Meg még arra érdemes figyelni, hogy ne legyen túl nagy a váltás, mert az ismerősök nehezen szokják meg, és azon se kell kiakadni, ha az általános iskolai osztálytársak a régi neveden szólítanak. Esetleg az is megoldás, hogy felveszel még egy keresztnevet a régi elé, de ezt csak akkor ajánlom, ha nem lesz túl hosszú tőle a neved.

Én mindig is utáltam a Hedviget, meg akartam változtatni, csak nem tudtam, hogy mire. Aztán jött az ötlet, hogy a Hédi eléggé kézenfekvő. Utána még fél évig vártam, Hédiként mutatkoztam be, és nagyon jók voltak a visszajelzések, ezért úgy gondoltam, hogy akkor csináljuk. Nekem megérte ezt a pénzt, tényleg sokkal jobban érzem így magam. Persze még van néhány ember, aki Hedvignek hív, de engem ez nem zavar, mert valamilyen szinten az is én vagyok, voltam, és régi ismerősök, akik még nem szokták meg teljesen, de mostanra már kezdenek belerázódni, már csak 1-2 Hedvig megszólítás van.