Megbocsátható-e az, ha egy jóbarátnak vélt valaki még nem is reagál a karácsonyi üdvözletedre?
A kapcsolat definiálása kicsit bonyolult. A hölggyel tavaly novemberben ismerkedtünk meg, nem fordult komolyra a dolog, de rendszeresen tartottuk a kapcsolatot. Mivel mindketten elmúltunk ötven évesek, 'ebben a korban' még az ilyesmit is meg kell becsülni.
Tavaly nagyon jól esett, hogy meghívott Szentestére, viszont a Szilveszterről nem is beszélt. Azt külön is töltöttük. 'Búcsúzóul' - minden nem sikerülhet - küldtem Neki egy SMS üdvözletet, amire reagált, majd januárban ugyanúgy folytattuk (folytattam) ezt a laza kapcsolatot, mintha misem történt volna.
Vasárnap (20-án) küldtem Neki egy e-mail üdvözletet. Azt, hogy ismét meghívjon Szentestére, nem várhatom el, de ha legalább megköszönte volna az üdvözletemet, tisztában lennék a kapcsolatunk fokával, és azzal is, hogy teljesen nem törölt ki az életéből.
Ha az elkövetkezendő hetekben jelentkezne, mit tegyek? Ismét tegyek úgy, mintha misem történt volna, vagy megengedhetem magamnak azt, hogy kijelentsem, nem tartom értelmét annak, hogy bármilyen formában tartsuk a kapcsolatot. Egy jóbarát, aki kétszer elkövet egy ekkora udvariatlanságot a lelkemmel szemben, lehet még jóbarát?
(Egy iskolázott hölgyről van szó, aki egyébként rengeteg olyan tulajdonsággal rendelkezik, amiért tisztelni lehet/ne/.)
Mindenkinek
Otthon van, világosság van a házban, a kocsi az udvarban.
Több e-mail-t is kapott - ún. továbbküldések -, amikre általában reagálni szokott.
A SKYPE-on fent volt, tehát legalább egy alkalommal volt Internete is.
Ha jóbarátnak tekint Ő is megkeresett volna!
Azért nem hívtam, mert abban benne lett volna a Szenteste kiprovoklása.
Az első kedves hozzászólónak: Feltehetően nem akarja tartani a kapcsolatot. Világos! De ezt pont 18-a (Az volt az utolsó kapcsolatfelvétel, telefonon) és 20-a között döntötte el?
Köszönöm az utolsó választ is. Tisztelettel, nem az érdekel, hogy miért nem keres meg és miért nem reagált. 600 százalékig tisztában vagyok rajtam kívülálló okokkal, amelyek ezt kiválthatják. Csak az a kérdés: Nézzem-e el ezt az óriási udvariatlanságot és álljak-e szóba Vele a jövőben vagy a lelkemre halllgassak, amelyet - szavak nélkül - ugyancsak megbántott?
A miért nem hívom meg én-re pedig az a válaszom: Az Ő Szentestéjébe bele tartoznak 25 és 26 éves fiai is, akik már kirepültek a fészekből, de ezt az Estét az édesanyjukkal töltik (Tavaly még belefértem ebbe a képbe.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!