Szerintetek aki felnőtt létére kedveli a Gyűrűk Ura és Harry Potter-szerű történeteket, az a gyerekes, vagy aki szerint ez az egész hülyeség, annak korlátozott a fantáziája, és keseredett meg az élet realitása miatt?

Általános iskolai tanárom jut erről eszembe, mikor megkérdeztük, hogy olvasta-e a Harry Pottert, úgy reagált, hogy ő ilyeneket nem olvas, olyan hangsúllyal, mintha sz@rba nyúlt volna. Ezek után senki ne sírjon, hogy a mai fiatalok keveset olvasnak, ha ez a reakciójuk egy olyan könyvre, ami fiatalok ezreivel szerettette meg az olvasást! A másik történet pedig anyukámmal esett meg. Pár éve ment egyetemre, hogy megszerezze a 2. diplomáját és az egyik tanárának a 20. századi gyermekirodalom a szakterülete, anyukám pedig a Narnia krónikáiból meg a Harry Potterből akarta írni a diplomamunkáját. Jelentekezett ennél a tanárnál. Reakció: jó, írjon, de én ilyeneket nem olvasok... Azért érdekelne, hogy mennyire ért a szakterületéhez, ha ezeket az alapműveket nem olvasta?

Ha tetszik neked, az azt jelenti, hogy te egy nyitott és épeszű ember vagy, aki szeret gondolkodni, és aki szereti az akciókat a sci-fiket stb... Szóval nem gyerekes dolog!

Nos én ezzel úgy vagyok, hogy szeretem őket. A Gyűrűk urát nagyon, és egyáltalán Tolkient. Én tisztára beleélem magam a történetbe. Igaz még csak 13 vagyok, de engem sokat csúfolnak emiatt. Mégsem szégyllem.

A Harry Potter gyerekkönyv.A Gyűrűk Ura meg széprodalom,és nagyon komoly.