40-45 év közötti nők, hogy érzitek magatokat a bőrötökben? Elsősöban egyedülálló, illetve elvált nőktől kérdezem, de írhat más is, és a kort is írjátok ha kérhetem!

Most nagyon rosszul.Ez az év maga volt a pokol.Csak baj jött bajra.Szakított velem az élettársam,anyagilag lelkileg padlóra kerültem.Albérletbe kellett mennem a gyerekeimmel(2 tini).Ami nagyon vacak,kicsi...de legalább béke van.Senki nem bánt nem cseszeget.Ennyi a jó benne.Semmi több.Kilátásom sincs arra nogy innen a közeljövőben"tovább lépjek"és ez mindennap keserűséggel tölt el.Szeretnék többet,jobbat nyujtani a gyerekeimnek,de egyenlőre képtelen vagyok.Senki nem áll mellettem,nem támogat,segít...senkire nem támaszkodhatok.Pedig mostanában egyre sűrübben érzem azt hogy egyedül már nem fogom sokáig bírni...Mindig arra gondolok,hogy ők vannak nekem.Mostanában csak ez ad erőt.De néha már ez is kevésnek bizonyul...

Szóval hogy hogyan érzem magam a bőrömben?:Nagyon sz**-ul.

40 éves vagyok

40 éves vagyok.