Mire utal a sok kérdezés?
Megfigyeltem, hogy manapság nagyon-nagyon sokat kérdezek (persze nem az itteni kérdésekre gondolok). Bárkitől bármit. Néha tényleg nem tudom a választ, olyankor helye is van a kérdésnek, de néha inkább csak megbizonyosodásképp kérdezek, vagy az is gyakori, hogy ismerkedésképp egy kérdéssel közeledek.
Mennyire igaz az, hogy a bölcs ember hallgat, és előbb-utóbb rájön maga is a válaszra? Aki pedig kérdez az pont az ellentéte? Mert engem úgy ismernek, hogy az, aki mindig mindig kérdez...
:)) A kérdések lehetnek zavaróak is, de kifejezhetnek érdeklödést is. Helyzettöl függ. Nincs annál rosszabb érzés, amikor egy számomra fontos hobbimban jelentös öröm ér, meg szeretném osztani valakivel, de az csak néz maga elé. Tudom, hogy nem érti, de nem kérdez vissza semmire. Tök hidegen hagyja. Másik véglet, amikor anyum hív fel minden nap, és pontról pontra tudni akarja, hogy hol voltam, mit csináltam, kivel voltam, hogy van az illetö stb.:)
De a jókor feltett kérdések hasznosak. Mivel engem minden érdekel, én is sokat kérdezek.:) Így anyummal hosszas eszmecseréket folytatunk a sejtbiológiáról, vírusokról, apummal az épületek szerkezeteiröl, feleségemmel pedagógiáról, haverokkal elektronika, programok vagy autós témák vannak terítéken. Már a kutyámnak is tettem fel etológiai kérdést, de felelet helyett a kezembe nyomta a maciját.:))
Amíg nem vagy kellemetlen ezzel a szokásoddal, addig jó dolog.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!