Honnan valók a Magyarok? Honnan jöttünk ide a Kárpát-medencébe?

Keletről. :D

Erről öt elmélet van. Ha 17 éves vagy, akkor már tanulnod is kellett volna őket.

Négy elmélet szerint Belső-Ázsiából jöttünk és a törökök, a hunok, vagy a finnugor népek (finnek, észtek, hantik, manysik stb.) rokonai vagyunk, a negyedik szerint pedig egy sztyeppei nomád nép, akik a hunokkal, az avarokkal, a zsuan-zsuanokkal, a japánokkal, a mandzsukkal, a tatárokkal és más ott élő népekkel is szegről-végről rokonok voltunk, de ez a kötelék nem volt olyan szoros, mint a germán, vagy a szláv népek között.

Az ötödik elmélet pedig az, hogy a sumerektől származunk és a sumer városállamok bukása (Kr. e. 2004) után északra vándoroltunk a Kaukázusba, majd onnan Baskíriába és onnan már ismert a magyar vándorlás. Ez azonban olyan légből kapott, mint az, hogy a Merovingok egy tengeri szörnytől származtak, meg hasonlók.

Valószínűleg a belső-ázsiai eredet a helyes, ami szerint egy közeli rokonokkal nem nagyon rendelkező népcsoport voltak a magyarok a mai Mongólia és Délkelet-Szibéria területén, akik együtt éltek (és valamennyire rokonságban is álltak) az ott élő többi néppel (hunok, avarok, zsaun-zsuanok, mandzsuk, japánok stb.) Aztán az éghajlatváltozás miatt Baskíriába (a Volga környéke) vándoroltak, ahol finnugor nyelvcserét hajtottak végre (és biztos keveredtek is valamennyire a finnugorokkal), majd Levédiába, ami akkor a Kazár Birodalom része volt és ahol török nyelvcserét hajtottak végre, és csatlakoztak hozzájuk a kabarok (egy feltehetően török nép) és aztán mentek Etelközbe, majd jöttek be a Kárpát-medencébe.

Én ezt tartom a leglogikusabbnak. Bár a hun rokonság se kizárt, de nem is igazán bizonyítható, ahogy a finnugor és a török sem. Valószínűleg mindegyik igaz valamelyik szinten és erre egy magyarázat a belső-ázsiai eredet.

Remélem segítettem :)

Egy 20 éves történész hallgató

(Előző vagyok)

A miértre amúgy könnyű a válasz.

Éghajlatváltozás és nomád nagyállattartó életmód.

Mint minden ilyen nép, a magyarok is lovakat és marhákat tartottak, akiket kicsaptak legelni a mezőkre, amíg azok fel nem zabáltak mindent. Aztán ha ez bekövetkezett, mentek tovább.

A Kr. e. VI. század környékén bekövetkezett egy kisebb éghajlatváltozás, amelynek következtében a belső-ázsiai sztyeppe szárazabb és sivatagosabb lett. Nehezebb volt az állattartás és sűrűbben kellett legelőt váltani.

Ezért indult el a népvándorlás. Hunok, gótok, vandálok, gepidák, longobárdok, frankok, angolok, szászok, jüttök... de ezt biztosan tudod is.

És a sor végén, valahol ott sereghajtóként ott voltak a magyarok is, akiket már senki sem űzött igazán, így amikor jó legelőket találtak Baskíriában, akkor ott letelepedtek és ezer évre ott maradtak, amíg a többiek Európában nyúzták a Római Birodalmat.

Aztán a Kr. u. VI. századra már Baskíriában sem maradt túl sok legelő, ezért tovább mentek Levédiába, ahol kazár függésbe kerültek. A Kazár Birodalom összeomlása után örültek hogy szabadulhatnak, úgyhogy gyorsan továbbmentek Etelközbe. Ott minden szép volt és jó, de aztán jöttek a besenyők, akik elfoglalták a sztyeppét és zaklatták a magyarokat is, akik előlük bemenekültek a Kárpát-medencébe.

"Az ötödik elmélet pedig az, hogy a sumerektől származunk és a sumer városállamok bukása (Kr. e. 2004) után északra vándoroltunk a Kaukázusba, majd onnan Baskíriába és onnan már ismert a magyar vándorlás. Ez azonban olyan légből kapott, mint az, hogy a Merovingok egy tengeri szörnytől származtak, meg hasonlók."

- Én ezzel egyetértek, de szerintem a finnugor elmélet is ugyanilyen. Egy itt élő szláv csillagász (szóval még csak nem is nyelvész) találta ki párszáz éve, azon az alapon, hogy mikor Lappföldön járt, úgy tűnt neki, hogy az ottaniak hasonlóan beszélnek, mint itthon a magyarok. Aztán erre a marhaságra erőszakoltak egy elméletet.

Azzal a különbséggel, hogy a finnugor rokonság legalábbis nyelvi szinten bizonyítható is, rendszeres és következetes hangtani változásokkal, míg ellenben a sumér elmélet valóban légből kapott, erőszakolt "hasonlóság-vélelmezésekre épül". Viszont a finn nyelvtan (és az észt) nagyon hasonló a magyarhoz. A szavak között mára már igen kevés olyan maradt, ahol felismerhető a rokonság, de pl. a testi és a természeti dolgok szavai a mai napig jól láthatóan egyeznek:

kéz - kesi

víz - vesi

vér - veri

fej - pää

fa - puu

hal - kala

eleven - eläväne

úszni - uida

stb.

Ja, van ez a tíz szó, meg az, hogy mindkettő ragasztó nyelv.

De pl. a török is ragasztó nyelv, meg úgy általában a keletiek.

A szavak nem jelentenek semmilyen rokonságot, csak azt, hogy volt valami kapcsolat a két nép között, ami lehetett akár áttételes közvetítés is.

Az email szót mi is használjuk, mégse vagyunk az angolok rokonai. Se a németeké, ha azt mondjuk, hótziher. :)

A finnugor elmélet egy hülyeség amit annak idején még a Habsburgok sujkoltak belénk. Maximum néhány száz finnugor eredetű szóról beszélhetünk, míg több ezer török és szláv jövevényszavunk van, arról nem is beszélve hogy az összehasonlított szavak nagy része bizony csekély hasonlóságot mutat.

Ellenben: köztudott hogy a mi nyelvünk tartalmazza a legtöbb elemet a feltételezhető ősnyelvből.

A hunok hagyatéka pedig:

[link]

Ezt mindenképp olvassák el a hazugságot tanuló nyelvészeink!

Írásunk is ősi időkre vezethető vissza.

A rovásírás kezdeti formája hasonlóságot mutat egyiptomi és sumer írásokkal.

lásd pl. ezt:

[link]

A 34 ezer éves boszniai Nap Piramisban hun-magyar rovásírást találtak...

Aztán a magyarok származásának, vándorlásának kérdése.

Szerintem amolyan kevert nép lehetünk.De több mint valószínű hogy nem jöttünk hanem itt voltunk:

Az EU19-es makrogén nálunk található meg a legnagyobb arányban, több mint 60%. Ez a gén pedig a Kárpát medencében már 30-40 ezer éve jelen van.

De ezen a síkon rengeteg elmélet van, olyanok is melyeknek nincs valóságalapjuk.

Ja és még:

a másik elmélet amit valószínűnek tartok hogy a Turfán-medencében volt az őshaza és onnan indultunk el éghajlatváltozás hatására.

Erről Karaul táltos beszél, aki nem a megszokott kamu táltos, sámán hanem tényleg a magyar ősiség őrzője.

Nézzétek meg mert érdekes.

[link]

Az tény, hogy nem sokban hasonlít a mai magyar a finnugor nyelvekre. De ez magyarázható a finnugor és török nyelvcserével.

Azok a szavaink származnak a finnugor nyelvekből (javarészt), amelyeket azelőtt nem ismertünk és ezért más nyelvekből vettük át a szavakat.

A magyarok alapvetően sztyeppei lovasnomád nép voltak, akik lovat és marhát tenyésztettek. Az éghajlatváltozás miatt felvándoroltak Baskíriába, ahol vadászatra és halászatra is rákényszerültek. De mivel azt előzőleg nem művelték, kevés szavuk volt rá. Ezért a szakszavakat a környező finnugor népek nylevéből vették át.

Persze vannak más finnugor eredetű szavaink is, amikre előbb is keleltt hogy legyen szó (pl. kéz), de ma is átveszünk egy csomó szót, amire pedig lenne magyar (pl. computer=számítógép)

Ugyanez történt a Kazár Birodalomban, csak ott a mezőgazdasággal, földműveléssel kapcsolatos szavakat vettük át a törökből.