Mondanátok jó filós témákat?

"A legközelebbi „nagy” galaxis, az Androméda-galaxis 2,5 millió fényév"

"A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz"

Honnan tudod, hogy 2,5 millió fényév, ha a 2,5 millió év kell, amíg a fény eljut oda?

Kifejtenéd hogyan állapítják meg ezeket az adatokat?

Komolyan érdekel, milyen mérések alapján mondják ezt.

Akkor olvass utána a "Vöröseltolódás" témának, ha érdekel a dolog és máskor könnyebben leszólhatsz minket a tudományba vetett vak hiten kívül.

A kedvedért én is így fog tenni.

De nekem nem bizonyítanom kell, csak hibát találni abban, amit jelenleg most kijelent a tudomány.

Persze erre a legjobb védekezés, hogy mondjam meg mi az igazság.

Én azt nem tudom. Csak azt, hogy mi nem igaz.

Pár idióta kérdés:

Milyen színű a tükör?

Vajon mindenki ugyan olyan színnek látja a pirosat/kéket/bármi mást, vagy csak megtanultuk, hogy "az ott" kék miközben mindenki más színt lát. (Nos valaki ezen el tud gondolkodni, szerintem meg tök egyértelmű, hogy mivel ugyan olyan a szemünk, tényleg ugyan olyannak látjuk, de hát mindegy.)

Hát szét kéne választani a filozófia és a rágódás fogalmakat. Az előbbi egy olyan tudomány, amely egy elvi kérdés megválaszolásán fáradozik. Művelője elmélyed egy téma sajátosságaiban, törvényszerűségeiben, és határozott célja valami afölötti, azt más tudományágakkal összehasonlító, összefogó vagy szétválasztó tulajdonság megvilágítása. A lényeg, hogy a gondolkodása tudományos igényű.

Az ember néha elgondolkodik nagy dolgokon, ezt kikapcsolódásképpen, vagy új dolgok megismeréséért teszi. Célja mindenképpen van. Ha azonban a téma alaposabb ismerete nélkül akar "filozófiai magasságokba" emelkedni, azt rágódásnak nevezném, amelynek egyetlen célja az idő múlatása. Új információk megszerzésére ugyanis olvasással lehet jutni, vagy egy ismert téma elemzésével lehet abban újat alkotni.

Hogy az amerikaiak nem avatkoznak bele a II. világháborúba, tipikus rágódás, hiszen történelmi szükségszerűség, megismerhető, hogy nem volt módjuk kimaradni belőle, és nem is akartak kimaradni. Nem létező és kivitelezhetetlen események következményein gondolkodni, okként elég nehezen magyarázható mással, mint az idő múlatásával. Egyéb célja nem képes lenni a dolognak.

Viszont azon gondolkozni, hogy akkori felelős vezetőink mit lehettek volna képesek másként tenni, mi kellett volna, hogy meg is tegyék, és az mit eredményezett volna számunkra, hasznos lehet. Ha ezt abból a célból tesszük, hogy miként lehet a tanulságokat a mára alkalmazni. Bár ez már nem filózás, hanem a múltbéli tapasztaltok okos felhasználása jövőbéli káros események elkerülésére.

@11

Kedves, hogy féltesz, a naiv és örömteli jelzők is jól esnek. Sajna a vallások semmire sem mennek velem, mert folyton kérdezek, és nem fogadom el a "kifürkészhetetlen útjai" c. választ... :D

Most akkor elkezdek filózni azon, mi lesz az ütközést követően. :D

"#5 Hogy vagyok képes ésszel felfogni, ahogy a világmindenség létrejött, kialakult, alakul a mai napig, mi lesz, ha én már nem leszek "

ezek nagyon érdekes kérdések (azon töprengeni, hogy 3 milliárd év múlva mi-hogy lesz, csak szellemi onánia)

az #5 kérdései viszont nagyon jók.

A tudatról már az, hogy fel tudjuk tenni ezeket a kérdéseket, nagyon sok miden kiderül. Arra utal, hogy az aktuális tudatállapotom egy szint, és hierarchikusan van több tudatszint LEHETŐSÉG. Potencialitás, tehát nem ténylegesen valahol valami, hanem lehetőség.

- milyen alapon kényszeríthet az állam valamire, ha egyszer nem egyeztem bele?

- mi a a világ az érzéskelésünkön túl? milyen értelemben léteznek az érzékileg meg nem figyelhető fizikai entitások?

- mi a tudat?

- miért igazak a matematikai igazságok?

- szabadok vagyunk vagy determinizmus van?