Tényleg csak önző, másokat eltaposó módon lehet a mai világban előre jutni? Tényleg csakis mindenki magára számíthat már?

A helyzet az, hogy engem gyerekkoromban úgy neveltek, hogy segítsek másoknak, amikor tudok. Ilyen esetben nagyobb eséllyel kapok én is segítséget. Persze ne csak azért segítsek, hogy majd mások is segítsenek.

Így 30+ évesen az az észrevételem, hogy csak addig nem vagyok egyedül, amíg én segítek másnak. Amint nekem volna szükségem segítségre, pattintanak.

Ha kedves vagyok, figyelmen kívül hagynak, ha felveszem a "bunkó", "mindenkin átgázoló" stílust, akkor jutok előrébb, vagy legalább nem taposnak el.

Ennyire átfordult volna a világ?

Egyébként én olyan vagyok, hogy eddig is csak végső esetben kértem magam számára segítséget.

De az nem tetszik, hogy az érvényesüléshez elég törtetőnek, "eltaposónak" kell lennem, különben engem taposnak el.

Ti mit gondoltok erről?