Tényleg csak önző, másokat eltaposó módon lehet a mai világban előre jutni? Tényleg csakis mindenki magára számíthat már?
A helyzet az, hogy engem gyerekkoromban úgy neveltek, hogy segítsek másoknak, amikor tudok. Ilyen esetben nagyobb eséllyel kapok én is segítséget. Persze ne csak azért segítsek, hogy majd mások is segítsenek.
Így 30+ évesen az az észrevételem, hogy csak addig nem vagyok egyedül, amíg én segítek másnak. Amint nekem volna szükségem segítségre, pattintanak.
Ha kedves vagyok, figyelmen kívül hagynak, ha felveszem a "bunkó", "mindenkin átgázoló" stílust, akkor jutok előrébb, vagy legalább nem taposnak el.
Ennyire átfordult volna a világ?
Egyébként én olyan vagyok, hogy eddig is csak végső esetben kértem magam számára segítséget.
De az nem tetszik, hogy az érvényesüléshez elég törtetőnek, "eltaposónak" kell lennem, különben engem taposnak el.
Ti mit gondoltok erről?
válasza: válasza:
válasza:Engem is így neveltek (és én is ezt próbálom tovább adni a gyerekeimnek), tudom, mit érzel.
Abban mindenesetre igazad van, hogy nagyot fordult a világ és sajnos nem a jó irányba. Lehet, hogy jobban érvényesül a "bunkó" ember, de szemen köpném magamat, ha másmilyen lennék.
válasza:Könyöklésnek is szokták hívni az ilyet, és sajnos nem, mindig is jelen volt ez a világban, nem az utóbbi évek változtak.
Egyébként ami ennél is gyakoribb, az a köztes apátia, amikor nem gázol át másokon az illető, csak tesz rájuk magasról.
Azokat pedig, akiknek te segítesz, de viszonozva már nem számíthatsz rájuk, morzsold le a baráti/ismerősi körödből.
Vedd amolyan jellemrostának.
25/F
válasza:Lehet, hogy félreérthető a kérdésem.
Amiért kiírtam annak az oka a következő:
arra neveltek, hogy segítsek másoknak.
Legyek kedves, stb. stb. Otthon is ebben nőttem fel.
Majd miután felkerültem gimnáziumba, egyetemre és munkahelyre sok pofont kaptam emiatt: segítettem, addig nem voltam egyedül, majd lehet, éppen az rúgott belém, aki előtte olyan "jó barát volt".
Amikor kedvesen (NEM megalázkodva) viselkedek, a többség átnéz rajtam, "meg sem hallják" amit mondok.
Majd tesztelés céljából, megerőltetve magamat, felvettem a "bunkó", "mindenkin átgázolok" szerepet - így sokkal hamarabb és többet értem el. Csak éppen valahogy a gyomrom nem bírja ezt a stílust bevenni és bizony a tükör letakarására is szükség volna, ha megmaradnék ennél a stílusnál.
Így viszont egy belső feszültség van bennem.
válasza:Ezt a közvetlen környezetemen is észreveszem. Barátok és családtagok egyaránt keresztülnéznek rajtam, ha normálisan viselkedem velük. Amikor felveszem a nemtörődöm stílust, hirtelen mindenki kedvesebb lesz, segítőkész, stb.
Valaki írta, hogy a romboló hatású kapcsolatokat le kell építeni. Nekem csak annyi lenne a kérdésem, hogy ha körülöttem mindenki ilyen, akkor mindenkivel szakítsam meg a kapcsolatot?
Bennem a feszültség mellett felvetődött a 8. válaszban írt kérdés: akkor legyen egyetlen ember, vagy senki, akivel tartom a kapcsolatot?
És ezt nem nagyképűségből mondom, hogy én jobb volnék, stb. hanem amikor a többség már többször palira vett, pofára ejtett, kihasznált (segítség kellett nekik, jó voltam, majd viszlát...). Tehát nem alaptalanul írom azt, amit.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!