Kedves dolgozo emberek! Ti vissza sirjatok az iskolat?

Én nem sírom vissza, mert azzal foglalkozom amit szeretek, jól elvagyok a munkámmal.

Van ami könnyebb, van ami nehezebb. Pl. éves szabadságot egyeztetni kell a kollégákkal, főnököddel. Az első interjún majdnem elsírtam magam, amikor meghallottam, hogy évi 20 nap jár nekem... Vagy szabit engedélyeztetsz (és lehet, hogy megmondják, hogy ekkor és ekkor NEM MEHETSZ), vagy orvossal íratod ki magad - nincs olyan, hogy anyuci igazol vagy beírnak egy igazolatlant...

Terror - nekem nem volt benne részem, de sokaknak igen, és nem is kicsit. Olvasgasd a munkahelyiterror.blog-ot, van pár cifra történet. Te átmehetsz másik suliba, a felnőttet nem biztos, hogy felveszik...Ha van családja, akkor nem kockáztathat.

A családi pótlék nem a gyereknek jár, hanem a szülőnek, hogy azzal csökkentse a költségeit, abból fizeti a gyerekre jutó vizet, áramot!!!, kaját, ruhát... egy gyerek sem tizenegynéhány ezer forintba kerül havonta.

A fizetéssel kapcsolatban: van pár szülő ismerősöm, akik nem kapják meg időben a fizetést, az egyiknek 2, a másiknak 4,5 hónapja nem fizettek... a gyereknek viszont ebédbefizetés van, azt beszedik, vagy nem kap enni a gyerek.

A felelősség a másik, ha kirúgnak egy suliból egy másik átvesz... anyádék eltartanak, ha baj van, bekerülsz egy gyerekotthonba - ezzel szemben egy felnőtt mehet az utcára, és ha nincs pénze kajára, akkor nem eszik.

Szóval nem olyan fekete-fehér ez.

Bár én nem dolgozom, de nekem a szüleim mondják, hogy "jaj, pedig ha én választhatnék, inkább suliba mennék, mert az sokkal könnyebb". Nem az. Jó, persze lehet kivétel.

Én is 11-be járok, és tényleg annyi... sületlen, haszontalan dolgot kell megtanulni, aminek senki hasznát nem veszi, még egyetemen sem, sehol a francban, de akkor is muszáj tudni. Az ember egyszerre nem érthet minden tantárgyhoz, ahogy a tanárok is elmondják, hogy ők sem értenek mindenhez.

De tényleg: reggel 8-tól, valamikor 7-től kezdődik a suli, ott vagy legjobb esetben 3-ig, de sokszor fél 5-ig is, utána hazamész hullafáradtan, de tanulj és írj egy rahedli leckét másnapra 7-8 tantárgyból. Igazából csak tanulás az egész nap egy pár óra alvással. A tanárok könnyen beszélnek, nekik csak egy tantárgyból kell naprakész információ, míg a diáktól elvárják, hogy sok évig egy két lábon járó számítógép legyen. És ez megy minimum 12 évig, ha egyetemre nem mész. De a szülők szerint ez milyen könnyű.

Nem hiszem, hogy például az olyan megterhelő lenne, hogy leülök a kasszához, és húzkodom az árukat, aztán hazamegyek, és a nap többi részében csinálok, amit akarok.

Persze, amikor a ma 40-50-60 évesek jártak suliba, akkor hol volt ennyi tanulnivaló? Hányszor kérek idősebbektől is segítséget, és csak azt kapom, hogy hát ők ilyet nem is tanultak. Hányszor megmutattam a matekkönyvemet is, és rosszul lettek, hogy miket kell tanulni, de továbbra is mondják, hogy ezt mennyivel könnyebb csinálni.

Mindenkitől azt hallom, hogy az ember magának tanul. Igen, magának, nem a tanárnak, nem az iskolának. Ezért tanulom azt, amihez értek és amivel később foglalkozni akarok. Mi a fészkes frászkarikáért legyek mindenből zseni?

Akkor most kiábrándítalak:a munkahely sajnos semmivel sem különb az iskolánál, sőt, némelyik inkább az óvodára emlékeztet sajnos.Ha nem igyekszel most tanulni, hogy később valahol főnök lehess(vagy nem igyekszel ilyen célú, feltörekvő kapcsolatokat kialakítani), akkor a munkahelyen majd egy nyikhaj főnök, meg néhány tapló kis főnök fog csicskáztatni,a kollégák közt pedig mindig akad legalább egy nagyüzemi fúrógép!A teljesítményedet sajnos a munkahelyen sem valószínű, hogy igazságosan fogják értékelni.Manapság az a szokás, hogy maximális munkát várnak minimális bérért és örülj, ha egyáltalán megkapod.

az iskolából nem dobhatnak ki indokolatlanul, bátran kifeküdheted otthon a betegséget is.Ezzel szemben a melóhelyen, bármilyen mondva csinált indokkal páros lábbal kirúghatnak, ha pedig ne adj isten le mersz betegedni, akkor szinte biztosra veheted, hogy többet nem is kell bemenned.

A munkahelyeken nincs házi feladat, viszont bőven akad túlóra, amit b@sznak kifizetni, ráadásul csak a főnöknek lesz haszna belőle, neked ugyan nem!

Az iskolából nem fognak utánad telefonálni hétvégén, vagy a nyári szünetben, vagy a nyaralás kellős közepén, hogy "be kellene jönni, mert akadt egy halaszthatatlan feladat".Ezzel szemben a melóhelyen elvárják, hogy bármikor leakasztható legyél.Természetesen elvárják, hogy ennek még örülj is.

Barátkozás?Nos, a legtöbb munkahelyen mocskos rivalizálás folyik, nem pedig barátkozás.Azt elfelejtheted, hogy a melóhelyen majd kebelbarátokra fogsz találni.

A munkahelyeden a főnökök hülye gyerekként kezelnek,és elég nevetséges ez a főnökösdi!Olyan dolgokat várnak el tőled, amit egy igavonó barom is nehezen tudna végrehajtani és ha mégis megcsinálod, akkor is könnyen megkaphatod, hogy tapasztalatlan barom vagy.Elvárják, hogy komoly, felelősségteljes viselkedést mutass, miközben ők maguk többnyire csak ellenpéldát tudnak mutatni.

És ebben az elmegyógyintézeti taposómalomban kell az emberek 90%-nak lehúznia 40 rohadt évet!

3 munkahelyen dolgoztam...

Visszasírom az iskolát!!!

Még kb 10 év és visszafogod sírni az iskolát. Az meg, hogy pénzt kapsz a munkád után, nem azt jelenti, hogy bármit megveszel majd magadnak. Mire kifizeted a havi kiadásaid, jó ha annyi marad belőle, hogy éhen ne halj. Ez nem olyan, mint egy nyári meló, hogy van zsé bulizni, meg új cipőre és telefonra stb. Ha azt látod, hogy valakinek, aki már dolgozik, új kocsija van, meg lcd tévéje és százezres telója ne gondold azt, hogy a fizetéséből vette. Valószínüleg hitelből oldotta meg, amit ugye vissza is kell fizetni. Szal a felnőtt élet sem minden esetben fenékig tejfel. Én kb mostanság értem el azt, hogy legyen egy kéglim, kocsim és olyan melóm, amit még szeretek és nem is keresek vele rosszul. Most 35 vagyok, de szinte idáig végig csak szoptam, gürcöltem, mint egy állat. És ez ezerszer sz4rabb volt, mint a suli. Amíg otthon élsz a szüleiddel, lehet, hogy jobban fogod élvezni a melós életet, de amint elköltözöl és egyedül maradsz, meglátod, hogy nem olyan egyszerű.

A kérdésedre válaszolva, én nem is az iskolát sírnám vissza, hanem az óvodát. Az volt a legjobb. Reggeli, játszás, ebéd, alvás, játszás, uzsi, játszás, aztán tipli haza játszani, vacsi, fürdés alvás. A legnagyobb királyság volt...

2: "Nem hiszem, hogy például az olyan megterhelő lenne, hogy leülök a kasszához, és húzkodom az árukat, aztán hazamegyek, és a nap többi részében csinálok, amit akarok."

Először is találni kell egy ilyen helyet, ahová felvesznek. Aztán a hülye főnököd kiakad, ha menstruálsz és többször kell a vécére menned.. ( [link] "A legkirívóbb esetről azonban a német élelmiszeripar lapja, a Lebensmittelzeitung számolt be: e szerint a Lidl cseh áruházaiban piros hajpánt viselésére kötelezik a menstruáló nőket, akik így gyakrabban járhatnak vécére. ")

....na meg néhány vásárló iszonyat bunkó tud lenni. Dolgoztam ügyfélszolgálatosként 1,5 évet, tudok mesélni. És persze a vevőnek van mindig igaza. Aztán a túlórákat vagy kifizetik, vagy nem. Ha lopnak, a kasszában hiány van, azt te fizeted. Na meg ez sem nyugdíjas állás, szép lassan a főnököd a fiad korabeli lesz, és ugráltat, hogy mit hogyan pakolj. Emellett egy begyepesedett agyú őskövületnek számítasz, aki rugalmatlan, aztán felvesznek a helyedre egy fiatalabbat ... stb...

"Persze, amikor a ma 40-50-60 évesek jártak suliba, akkor hol volt ennyi tanulnivaló? "

Volt akkor is tanulnivaló bőven (és Google nélkül csináltuk a házit), csak sokan elfelejtik.

Kettes:

Azért tömik a fejetekbe azt az irdatlan sok, többnyire tényleg felesleges tananyagot, mert sajnos egyre nagyobbak a felső oktatásban és a melóhelyeken az elvárások(ugyebár a sz@r mindig felülről csorog lefelé..).Akik már kényelmesen behelyezkedtek iskolai, vagy bármilyen munkahelyi főnöknek, jó dolgukban osztják a rahedli tananyagot és feladatot.

A mocsok munkáltatók pedig már lassan a takarítónénitől is diplomát várnak.Na nem azért, mert szükség lenne rá, hanem csak úgy, hogy annak is legyen, mert ma ez a divat.Mindegy, milyen diplomád van, csak legyen, különben azonnal rád sütik a"sok eszűek", hogy sík hülye vagy!

Nos, ezért kell azt a sok marhaságot megtanulni.

Persze nem kötelező.Lehetsz pénztáros is, de nem fogsz örülni, mikor még álmodban is a szalagon vonuló árukat látod majd magad előtt és 8-10 órát úgy kell végigülnöd, egy négyzetméteres kalodában, hogy se vécére, sem enni, sem inni, nem mehetsz, amíg a mindenható nyikhaj főnök meg nem engedi, vagy le nem jár a műszakod.Ráadásul közben egy értelmes szót nem válthatsz senkivel.Leugat a vásárló és nem szólhatsz vissza, mert még téged rugnak ki.Ráadásul, ha épp beteg vagy vagy nem érzed jól magad, akkor sem mozdulhatsz el onnan.az ellenségemnek sem kívánom!

Egyébként ezért is jó a diákmeló.Különösebb kockázat nélkül belekóstolhatsz a munka világába.Lehetsz akár pénztáros is.Lányom dolgozott árufeltöltőként diákként.Hát tudod, mikor 8 órája van suliban, akkor nem jön haza fele annyira sem fáradtan, ahogy a bolti melóból hazaért.Nem beszélve arról, ha néha kifogott egy-egy idióta kollégát, aki még osztotta az észt.Tél volt, kétszer is megbetegedett.Az első alkalommal még elnézték.Mikor másodjára nem tudott bemenni, nem is kellett többé...

Ez a munka világa...

Iskolás koromra, még a rosszabb napokra is nosztalgiával gondolok.Viszont ha a volt munkahelyem jut eszembe, elfog a rosszullét.

Én aztán nem, pedig középiskolában kitűnő voltam és a főiskolát is könnyen elvégeztem. Jelenleg egy okj-s tanfolyamra járok munka mellett, de minden vágyam az, hogy végre vége legyen. Ettől függetlenül tanulni szeretek, de csak azt ami érdekel (pl. angol). Érdekes, hogy azt tanulom ami a munkám, de csinálni ezerszer jobban szeretem mint tanulni.

Ettől függetlenül gimire nem érdemes panaszkodi mert lesz ez még rosszabb csak máshogy. (Idióta főnökök, kollégák, megélhetési gondok stb.)