El tudnád viselni, hogy más takarítsa az otthonod?

Nekem anyukám háztartásbeli volt, velünk élt a nyugdíjas nagymama, így mindig csillogott a lakás és még házisüti is volt. A 115 nm-es lakást volt ideje rendben tartani.

Engem sem úgy neveltek, hogy takarítónőnek kellene a rumlimat feltakarítani, de nekem meg nem sikerült egy fele akkora panelt rendben tartani. 6-7-re hazaértünk, gyerekeknek 9-re ágyban a helye, tehát abban a 2-3 órában vacsoráztunk, leckét átnéztünk, tanultunk, akkor kell beindítani a mosógépet és porszívózni, mert panelban nem lehet éjfélkor centrifugázni. A hétvégén meg kétségbeesetten próbáltuk magunkat utolérni, nagybevásárlás, cipekedés, stb..

Nem ciki segítséget kérni, képtelenség, hogy egy nő 100% teljesítsen a munka világában, mellette ő végezze a házimunkát, ha meg van gyerek, akkor nevelje azokat, persze finom házikoszttal etesse ne gyorskajával, foglalkozzon vele, stb, emellett persze a nő még adjon magára, tornázzon, legyen ápolt, stb...

Ez mind lehetetlen. Ha meg tudod oldani, akkor keressetek egy takarítónőt, aki időnként a nagytakarítás részét elvégzi.

Ha anyagilag megengedhetitek magatoknak, miért ne alkalmaznátok bejárónőt? Persze, körültekintőnek kell lenni, ez abszolút bizalom kérdése, mert vadidegent nehezen enged be a magánszférájába az ember, és jogos a félsz a lopás miatt.

De szerintem nincs benne semmi rossz, nagyon sokan élnek ezzel a lehetőséggel, mindkét részről. Te munkát adsz valakinek, ő meg kitakarítja az otthonod.

Ha nekem jó keresetem lenne, én is fogadnék egy takarítónőt, hetente egyszer. Igaz, anyám takarít, szívesen megcsinálja, ugyanakkor szokott morogni is érte, hogy én mennyire kupis vagyok,, nem sepregetek, pucoválok naponta...De könyörgöm: ő nyugdíjas, én viszont vásárolok, főzök és dolgozok. Szabadidőmben meg szeretek kikapcsolódni. Egyébként mosni, vasalni, rendet rakni, főzni és mosogatni szeretek, de takarítani, suvickolni, nagyon, nagyon utálok! de, gondolom, ezzel vagyunk egypáran, nem?:-)