Jó anyagi helyzetben lévő fiatalok! Ti szoktatok letagadni dolgokat mások előtt?
Részben olyanokra értem, akiknek a szülői háttere nagyon jó és sok mindenben tudtak segíteni a szülők!
Volt már,hogy inkább nem vallottatok be a környezeteteknek valamit?
Így van! Le kell tagani és le is tagadtam.
Nagyon sok dolgot örököltem, még a negyedét sem árultam el a barátaimnak, rokonaimnak.
Amit bevallottam már az alapján is szivattyúzni kezdték amit lehet belőlem.
Mindig mondok vmit, hogy mit dolgozom meg miből élek. De tulajdonképpen nagyon kevés pénzt keresek munkával abból még a vagyonomat sem tudnám megtartani.
Nem szoktam azt mondani, hogy hű de jó a helyzetünk itthon. De olyan anyagi helyzetünk van, hogy ha épp hónap közepén/végén megyek gatyát venni abból nincs probléma. Nem "röhögnek ki" itthon, hogy vegyek mert épp nincs rá keret.
Az osztályomban vannak olyanok akiknek eléggé rossz a családi hátterük minden téren. Boldogok, hogy enni jut. A srácnak sikerült össze spórolni egy telefon árát. /szószerint telefon, csak telefonálni lehet vele meg sms-t írni/
Én 18 évesen megkaptam apa érintőképernyősét. Én nem viszem pl:. suliba csak, hogy ne legyen neki kellemetlenebb. Így a környezetében nem igazán szoktam beszélni róla. /mármint olyanokról, hogy épp koncerten voltam és a társai/
De persze vannak a másik végzettből is az osztályban. Van két csaj. Mások a családi körülmények mindkettőnél. A hasonlóság köztük, hogy a családjuk tele van hitelel. Ezt onnan tudom, hogy megszokták beszélni mert hasonló helyzetben vannak. De persze mindent megkapna. Pl:. mindkettőnek 120e.-s iphone-ja van. Érted az mindent tud csak már azt nem tudja amire kell. Ők tojnak arra, hogy lehet, hogy másnak kellemetlen.
Én nem nevezném a családomat gazdagnak, de tény, hogy az átlagnál jobbak a körülményeink. A szüleim tudtak nekem venni egy kis lakást mire elkezdtem 18 éves koromban az egyetemet, de erre kb. már a születésem óta gyűjtöttek. Úgyhogy nagyon szerencsés ember vagyok és nem csak ezért persze.
Úgy fogalmaznék inkább, hogy néha csúsztatni szoktam. Pl. ha drágán vettem egy ruhát és valaki konkrétan rákérdez az árára, akkor nem biztos, hogy megmondom az igazat, inkább kevesebbet mondok. Kérkedni én sem szoktam, hogy nézd milyen szép, drága órát vettem tegnap!
26/n
Szerintem AKKORA bunkóság megkérdezni, hogy mi mennyibe került!
Soha eszembe sem jutna ilyet kérdezni a barátaimtól, de még azt sem, hogy mennyit keresnek!
Egyesek gondolkozzanak el azon, hogy milyen emberekkel veszik körül magukat, mert akik a tárcájukban turkálnak, azok nem barátok! Aki meg rokonként viselkedik így, hát süllyedjen el.
1 dolgot igen. Elvált szülők gyermekeként mindkét szülőmtől kaptam egy lakást. Az egyikről nem tud senki, a másikban meg én lakom, de azt mondtam, hogy hitellel fizetem.
Amúgy hiába keresek nagyon sokat saját erőből, olyan szolídan élek, hogy nincs semmi más, amit le kellene tagadnom. Nincs drága számítógépem, hiperokos telefonom, vagy bármilyen apple termékem. Nincs rá igényem, és nem hagyom, hogy a reklámok rászedjenek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!