Hány évesen érezted magad először felnőtnek?
Figyelt kérdés
2009. aug. 31. 15:19
1/11 anonim válasza:
22 vagyok, de még nem éreztem magam annak soha.:S
talán majd ha megházasodok, elköltözök itthonról vagy gyerekem születik.
2/11 anonim válasza:
Hidd el, hogy akkor sem. Majd akkor leszel felnőtt, ha nem lesz anyukád, akihez fordulhatsz a problémáddal ::( Sem a gyerek sem a házasság sem semmi más....Amíg valakinek a gyerek vagy, addig nem kell felnőnöd..
3/11 bibi05 válasza:
Én 16 évesen éreztem magam annak, mikor megmutathattam, hogy elérem azt amit akarok és megis állom a helyem. Ez Ausztria volt ott kaptam munkát, másodszori próbálkozásra be is jött ott dolgoztam pár hónapot hazavittem nemkevés pénzt letettem az asztalra és annyit mondtam apámnak, hogy dugja fel. Ilyen egy alkoholista apa. 20/L
4/11 anonim válasza:
23 vagyok, de szerintem sose jön el az a pillanat, hogy felnőttnek érezem magam.
Pedig nem lakom otthon, egy éve Angliában élek...de semmi más.
6/11 anonim válasza:
23 évesen mikor nagymamám meghalt. Ő nevelt.
7/11 anonim válasza:
A második válaszadónál van az igazság. Amíg vannak szüleid, addig vagy gyerek.
8/11 anonim válasza:
egy hete töltöttem a 20-at, de még sosem éreztem magam felnőttnek...inkább a felnőttek gondjait kezdtem el érezni a nyakamon egy-két éve, de az, hogy felnőtt gondjaim vannak, még nem jelenti azt, hogy az is vagyok...azt hiszem akkor érzem majd magam igazán felnőttnek, ha megszületik az első gyermekem és már nem csak magamért tartozok felelősséggel, hanem még egy kis életért...
9/11 anonim válasza:
Soha. Ahogy elmúltam 15, aztán 20, aztán 25, 30... stb., mindig meglepett, hogy bár egyre felnőttesebben élek és egyre felnőttesebb dolgokat csinálok, de az egész egy kicsit sem lett komolyabb, sőt, a dolgok most még kevésbé súlyosak és jelentősek, mint gyerekkorban. Vagy mindig felnőtt voltam, vagy sohasem lettem az, de leginkább úgy gondolom, hogy a felnőttkor semmi több, mint egy elvont jogi korhatár (18 év).
10/11 anonim válasza:
A második és az utolsó válasz nagyon tetszik. Ez utóbbit érzem is magamon, elmúltam 30, feleségem lett, de még ugyanolyan lelkesen tudok örülni pl. egy plüssállatnak, mint 20 évvel ezelött. Mondjuk, már nem vagyok bulizós, inkább a csendesebb, elmélyülést igénylö tevékenységek kötnek le, de lelkesedésem bizonyos dolgok iránt egyre csak súlyosbodni látszik.:) Úgy érzem, mintha picit fel is szabadultam volna, ha nagyon szeretnék valamit, nem kell hónapokig könyörögnöm, nem függök senkitöl, kispórolom és kész. Ha ez a felnöttség, akkor nekem tetszik.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!