Én nem tudom mit tegyek. Már rosszul vagyok az egésztől. Adnátok tanácsokat?

Én egy 14 éves lány vagyok, 8. osztályos. A szüleim 6.os koromban elváltak eddig Pécs mellett laktam és miután elváltak a szüleim anyu talált magának egy pasast aki Békés megyébe lakik és hozzá költöztünk, mert neki itt volt egy háza, természetesen ez azt jelenti, hogy anyával maradtam. Itt van a tovább tanulás és foggalmam sincs, hogy melyik várost válasszam, mert nem szeretem az Alföldet nem tehetek róla..:// szenvedek itt...igaz találtam barátokat, de nekem nagyon hiányoznak a Dunántúli barátok...:((( Az a lényege, hogy szívesen haza mennék vissza tanulni, de én kivagyok apámtól :(( 1 hete volt a névnapom fel se hívott, nem foglalkozik velem, felölle meg is dögölhetnék. (elnézést a kifejezésért) fél éve van barátom...(tudom ezért sokan offolni fognak) de igen nagyon szeretjük egymást és fél éve járunk és mivel apuhoz van közelebb (siófokon lakik) ezért bemutattam apunak a fiút, mert úgy voltam vele, hogy nem fogok hazudozni inkább megmondom az igazat, felvállaljuk, hogy szeretjük egymást...bemutattam a fiút...és azt mondta szimpatikus a srác, de azóta csak flegmázik velem és nagyon rosszul esik, mert semmi rosszra nem kell gondolni ő az akire mindig számíthattam eddig...az a lényeg, hogy itt anyunál a környezet miatt nem szeretek lenni apu meg flegmázik és nem foglalkozik velem...nagyon, de nagyon igényes vagyok magamra és multkor ezért le is pi-csázott...:(( elég rosszul esett...foggalmam sincs hova mennyek tovább tanulni, hogy a barátomhoz is közel legyek és anyu és apu között kellene legyek és kollégista...apu meg el akar venni anyutól minden áron azt akarja, hogy Pécsre mennyek és én már ki vagyok akadva kérlek titeket adnátok tanácsokat?? Előre is köszönöm!