Áthalljátok a szomszédot? Hogy bírjátok elviselni?
persze, mert zokniban csúszna. Nálunk ráhívták az egyik gyerekes szomszédra a rendőröket, hogy hangosak. Én a másik szomszéd vagyok, engem sosem zavartak.
Egyébként ha valaki tudja a tutit, mondja meg hogy ne másszon a 8 hónapos 4 kézláb és hogy ne rohanjon a 2,5 éves, mert emiatt vesztem össze a szomszéddal anno.
Még egyetemistaként egy panelbe kerültem albérletbe. Fiatalabb szomszédokkal nagyon gyorsan összebarátkoztam, ők mondták, hogy óvatosan a közvetlen szomszéddal (idős hölgy), mert még az élő fába is...
Gondoltam elejét veszem, átmentem bemutatkozni, vittem egy csokit és megkértem, hogy segítsen beállítani a hifim "még nem zavaró" hangerejét. Azaz én lassan hangosítom, ő meg kopogjon, ha már zavaró - ennél feljebb soha nem fogom csavarni.
Nagyjából ennél a pontnál leépítettem minden ellenségeskedést, nagyon kedves szomszédom volt a hölgy. A kutyákat is utálta, az egyik sráccal naponta összeveszett, mert kopogott a kutya körme (!!), ahogy vitte le a lépcsőn.
Ennek ellenére én meg tudtam beszélni vele, hogy kutyám lesz, előre elnézést kérek, pár napig sanszos, hogy vonyítani fog, amíg egyedül van, egy hét türelmet kérek. Közben gőzerővel szoktatom és nevelem.
Első nap hazajöttem, kérdeztem a hölgyet, hogy gond volt-e a kutyával. (A lakásban a személyes tárgyaim nagy része fecnikre tépve, tehát nem tűnt túl nyugodtnak a kutya). Ááá, semmi gond nem volt, egy picit hallotta, de tündibündi kutya, rá se rántsak, nagyon jól viselkedett.
Aznap este a másik szomszéd mesélte, hogy a kutya végigvonyította azt a néhány órát, amíg nem voltam otthon.
A jelenlegi lakásom felett kisgyerekes pár, a gyerek minden éjjel sírt, hangosan, sokáig. Amikor még pár hetes volt, akkor úgy voltunk vele, hogy oké, még szokni kell, újszülött. De amikor már egy éves volt és pont annyiszor keltem éjjel, mint az anyja (úgy 5-6-szor minden egyes éjjel), egyik alkalommal hajnaltájt elfogyott a türelmem és kiordítottam, hogy "csukják már be azt a k...a ablakot!!".
Na, ezzel egyszer s mindenkorra megoldódott, azóta csukott ablaknál tartják a gyereket, mi meg tudunk pihenni.
Az én gyerekemnek csúszásgátlós zoknija volt. Szerette. Bár az még anyósomék házában volt.
Figyelj, én megértem, hogy gyerek. Egész nap játszhat, én dolgozom, de most meséljen neki az anyja, fektesse le. Dolgozta ma, pihenni szeretnék.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!