Néha az az érzésem, hogy a gazdagabb emberek fukarabbak és kicsinyesebbek, mint a szegényebb társaik. Más is tapasztalt hasonlót?

Ez így van, azért érzed így. Méghozzá egy dolog miatt, és ezt majd mindenki értelmezze saját szája íze szerint, meg pontozzon le:

Akinek semmije nincs, annak nincs mit elveszítenie.

/Én ezt szigorúan anyagi értelemben értelmezem./

Én ezt nem a vendégszeretetnél vettem észre...

Mi gazdagok vagyunk, de apám mégis fukarkodik, kb könyörögnöm kell, hogy vehessek magamnak egy nadrágot.

Viszont -sajnos- mivel kiskorom óta ezt hallgatom, én is kezdek ilyen kicsinyessé válni. Nem adok ki 2000 ft-nál többet egy felsőért például.. Pedig telne bőven a 10.000 ft-osra is.

Pont, hogy a kispénzű emberek nézik meg bevásárlásnál, hogy miből mennyit vegyenek - még ünnepekkor is!

És nem azért, mert zsugoriak....

@15

Én csóró vagyok, egész életemben az voltam, a családunk is, hiába tanultam, biztos buta vagyok karriert csinálni. Vagy csak beérem azzal, ami épp van, ami nem azt jelenti, hogy nem jönne jól több, de nem minden áron.

A helyzet az, hogy irigy sem vagyok a máséra, DE, ha azt látom, hogy másnak kevesebb képesség, ész, tudás, tapasztalat elég ahhoz, hogy nem csak hogy megéljen, de nagyon jól megéljen, és csak azért, mert hátszele van, vagy valaki zsebében van, vagy fordítva, na az viszont nagyon nem tetszik. Ti. ez nem arról szól, amit Te is írtál, hogy valaki szorgalmas, tud dolgozni, stb.

Biztos rossz helyen lakok, de istenemre, egy olyan embert nem tudok, aki protekciós kvalitások nélkül érvényesült volna, ellenben mind, aki érvényesült, hátulról tolva van.

Isten őrizz, hogy ilyen rokonságom legyen. Azt akarom, hogy a képességek és tudás, szorgalom MINDENKOR és MINDENHOL tükrözze azt, amennyit az egyén ér. És nem a Lázár-féle értelmezésben!

Nem igazán értem azt, hogy mi ez az őrült ellenségeskedés a gazdagokkal szemben. Az az érzésem, hogy akik ennyire támadnak minket, nem is ismernek egy jobb módú embert sem közelebbről.

A kérdéshez: Multimilliomosok vagyunk. A rokonságom túlnyomó többsége is az átlag felett van. Nálunk az ünnepi ebédeknél jelen vannak a nagyszüleim, a szüleim és én. Nem szoktunk hú de nagy felhajtást csapni, főleg, hogy a rokonok többsége más városokban lakik, így csak felhívjuk egymást telefonon. Akik a mi városunkban laknak szintén szűk családi körben ünnepelnek. Csak a születésnapokra megyünk el egymáshoz. Akkor anyukámmal közösen főzünk valami finomat, legtöbbször vadas pörköltet, vagy sült vadhúst. Ez különlegességnek számít, de mégsem a felvágásról szól, főleg, hogy az a vadhús, ami nálunk az asztalra kerül, apukám zsákmánya, mert vadász. Ajándékba is adunk vadhúst számunkra kedves embereknek. Nálunk mindig mindenki jól érzi magát és jól is lakik ebédnél/vacsoránál, nem vagyunk fukarak. A baráti körünk nekem is és a szüleimnek is vegyes. Van, aki átlagos, van, akinek tényleg minden fillért meg kell forgatnia és van, aki szintén gazdag. Egyáltalán nem az anyagi helyzet számít, hanem maga az ember. Én ugyanúgy jól tudom érezni magam a szegényebb ismerőseinknél is, mint a gazdagabbaknál. A szegényebb ismerőseink is mindig mindent megtesznek a lehetőségeikhez mérten és ez a fontos. És nem minden gazdag önző és magának való. Nem dicsekedni akarok, de nem egy ismerősöm kapott már úgy munkát, hogy jó helyre, jó időben odaszóltam, hogy tolják meg. Én és a szüleim így segítünk másokon.

Érdekes, hogy az én barátaim többsége átlagos anyagi helyzetű, illetve van olyan is, aki nehéz helyzetben van. A szülinapi bulimon vegyesen voltunk, mégis mindenki nagyon jól érezte magát, még fél év után is emlegetik a bulit, mert olyan görbére sikeredett. :D

Egy általános észrevétel a részemről: A szegényebb emberek hajlamosabbak a pazarlásra, mint a gazdagabbak. Ismerek valakit, aki eladott 4 hektár földet csak azért, hogy vegyen egy terepjárót és most azzal vág fel. Ő is és a férje is munkanélküliek. Arról nem beszélve, hogy amikor a fiúk (még régebben) sorkatonaságba ment, a búcsúesten kb. 80 személy volt, eszem-iszom, dínom-dánom. Azután egy másik illető a gyerekének 300 személyes lakodalmat szervezett, szintén nem kifejezetten jó anyagi helyzetben vannak. Szerintem ez gáz. Én még akkor sem tudnék összeszedni 300 embert, ha az összes külföldi ismerősömet és az összes rokonomat meghívnám. Ezek olyan húzások, hogy megmutatjuk mi a többinek, hogy nekünk is lehet. Tele vannak hitelekkel, vagy örökölnek kicsit és azt is eladják, elpazarolják. Mi ilyesmit nem csinálunk és érdekes módon nem is köztény, hogy multimilliomosok vagyunk, aminek örülök is.

Hát most leírtad magad.

Lehet akármennyi pénzed, sosem leszel úr/úrinő. Annak vagy születsz, vagy nem. Neked ez nem jutott, de kulturáltság sem.

Amúgy meg én sem vagyok gazdag, nekem is bizony számolgatnom kell a pénzt. Pontosan azért írtam azt, amit. Tanulj meg olvasni.

Szülinapodra kérj olvasókönyvet, hátha az segít legalább ezt a problémát megoldani.

Aki olyan csodás jelzőket használt, mint a "s*gg", "k*cs*g", és hasonlók, ráadásul hatványozottan. Már törölték a kommentjét.

Állítása szerint 17 gtanult. Nem látszott a stílusán - hogy őszinte legyek.