Miért jut az egyik embernek sokkal több az életben, mint a másiknak?
Sosem voltam az a panaszkodós fajta, de az utóbbi időben kicsit kiborult a bili nálam. A legjobb barátnőm mesélte, hogy mihelyst befejezik az egyetemet a párjával =tehát 2 év), összeházasodnak. A párja hozzá költözik, dolgoznak 2-3 évet, lakást vesznek, aztán jöhet a baba - bevallom, ez volt a pont, amikor nagyon megirigyeltem őt. Módos családból származnak mindketten, teljesen természetes, hogy a szülők fizetik a lagzit, besegítenek a lakásban, nekik jóformán kisujjukat sem kell mozdítani mindezért.
És itt vagyok én: nehéz körülmények között, szegénységben nőttem fel, a családommal annyira nem jöttem ki, hogy 19 évesen elmenekültem otthonról, azóta jóformán a kapcsolatot sem tartjuk. Nagyon nagy álmom volt egyetemre menni, de hónapól-hónapra igyekszem megélni, egyszerűen nem telik rá. Évekig tanultam érte... hiába, senki nem támogat. Ez rettentően elszomorít, mert a nyomorult kis érettségimmel és szakmámmal kb. a fenekem kitörölhetem, és kénytelen vagyok olyan munkákat elválllni, amelyek igazán boldogtalanná tesznek.
A párom sem nagyon talál munkahelyet, mi még azt se tudjuk, miből lesz egyáltalán közös albérlet egyszer, nemhogy lakás és esküvő... teljesen kilátástalannak érzrm a helyzetem.
Eddig, évekig aszerint éltem, hogy igenis kibírom mindezt és addig küzdök, amíg igenis elérek egy szintet, ahol nincs napi stressz a sz*r meló, az anyagiak és a problémák miatt. Azt mondtam, erős vagyok és büszke lehetek arra, hogy nem török meg, de most mégis úgy érzem, nem bírom tovább. Belefáradtam már mindebbe.
Az, hogy egyeseknek rosszabb - hát basszus, más nyomora nem vigasz... És most még csak azzl érvelni sem lehet, hogy "lehet, hogy a barátnőd és a párja 2 év múlva szakítanak", hisz a lényeg nem ezen van, hanem azon, hogy alapvetően van esélyük egy normális, békés és nyugodt életre...
Hogy lehet feldolgozni az élet "igazságtalanságát"?
válasza: válasza:Ahhoz képest, hogy mindenki elítéli a kommunizmust (velem együtt) mégis mindenki az igazságtalan különbségeket ecsetelgeti...
Nézd, ha a szülei megdolgoztak érte (vagy legalábbis a családból valaki, aki továbbörökítette a vagyont), akkor nincs ezzel semmi gond.
Az tényleg idegesítőbb, amikor a csaló jobban él, mint mondjuk egy orvos, de most ezt a fals helyzetet nem tekintve: természetes, hogy nem egyformán élnek az emberek.
Nincs ebben semmi igazságtalan - ez az élet.
(Mint mondtam: az igazságtalan, amikor valaki nem érdemei szerint gazdagszik meg! És az érdem nem feltétlenül adott emberhez kötődik, mert azért nem lehet senkit elítélni, ha pl. a család vagyonát megörökli. Azt lehet elítélni, aki kicsal vagy ellop vagyonokat.)
válasza:Tudod, mindenkinek megvan a maga keresztje. Nem látunk bele mások életébe, nem tudjuk, mi terheket viselnek mások a tudtunk nélkül.
Én úgy gondolom, nem kell soha senkitől semmit irigyelni az életben, mert értelmetlen. Egyrészt a saját életedet mérgezed meg vele, másrészt teljesen céltalan és értelmetlen. A magad példájából is látod, hogy a más helyzetével való foglalkozás tett kétségbeesetté és céltalanná, amíg csak magaddal és a jövőddel törődtél, jobban érezted magad...
Másrészt tényleg mindenkinek kijut a rosszból is, nincsenek tökéletes és könnyű életek, még ha úgy is tűnik egy külső szemlélő számára. Van, hogy egyes szempontok szerint jobb a starthelyzetük, de más szempontok szerint meg akár többszörös hátrányból indulnak, csak Te erről esetleg nem tudsz. Nem minden a pénz, akármilyen közhelyesen is hangzik. És az, hogy ők terveznek, az egy dolog, egyáltalán nem biztos, hogy a helyzetük ellenére minden zökkenőmentes lesz, ahogy az sem törvényszerű, hogy Nektek sose mehet jobban a szekér. :)
válasza:Igazságtalanságnak érzed de ha a helyében lennél nem így gondolkodnál.
A szülei jobbak voltak valamiben mint az átlagemberek, elértek valamit , megdolgoztak érte és gazdagok lettek.
Mindig lesznek erős és gyenge emberek ahogy gazdagok és szegények is.
Ezt el kell fogadnod ha nem fogadod el akkor megőrülsz.
válasza: válasza:Nekem erről a perzsa mesehős Naszreddin Hodzsa története jut eszembe, amiben három fiú jött Hodzsához egy zsák dióval, és így szólt: - Osszad szét közöttünk ezt a diót olyan igazságosan, mintha Isten osztaná.
Hodzsa erre az egyiknek egyetlen szemet, a másiknak egy marokra való diót adott, a harmadiknak pedig mind, ami a zsákban maradt.
A fiúk csodálkoztak. Hodzsa bólintott és így szólt:
- Nem tetszik? Jó. Akkor majd elosztom úgy, ahogy ahogy az ember osztaná.
válasza:Valóban nagyon igazságtalan az öröklés. Törvényesnek törvényes, de igazságtalan. Egyfajta születési kiváltság, mint a nemesi rang a középkorban. Igazságosnak az nevezhető, ha valaki érdemei, erőfeszítései szerint részesül a javakból. A módos szülő gyermeke olyasmit élvezhet, ami nem az ő érdeme, amiért ő maga nem dolgozott meg.
Kultúrtársadalmakban a politika csökkenteni igyekszik az anyagi különbségeket, mivel azok végső soron a társadalom felbomlásához vezetnek. Sajnos nálunk inkább növelni igyekeznek a különbségeket.
válasza:Szerintem örülj vele. TUDOM, hogy nehéz, az én helyzetem hasonló a tiédhez.
Mégis örülj együtt a barátnőddel, márcsak azért is, mert nem rombolod magad az irigykedéssel.
Ne add meg magad a depressziónak, mert akkor végleg lecsúszol.
Milyen szakmád van? Beszélj angolul/németül jól?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!