Tömegközlekedési "kultúrában" mi zavar leginkább Magyarországon? (példák lent)

Ősszefoglalva:

-A felszálláskor a tülekedés. (Mintha az életükért harcolnának.)

-Amikor megállnak elöl/középen és nem lehet hátrébb menni tőlük.

-A büdös utasok. (Gyakori a az átható hugyszagot árasztó csöves.)

-Figyelmetlen emberek a nagy csomagokkal/táskákkal forgolódnak, fellöknek.

-Mikor valaki háttal áll nekem, aztán idővel egyre közelebb és közelebb áll. Mikor már majdnem rám tapos és szólok neki, még fel is háborodik.

-Amikor hangosan rinyálnak. Nem érdekel, kinek mi a baja!

Csak egyszerűen nem akarok tudni róla.

Engem az szokott leginkább zavarni, mikor annyian vannak a metrón, hogy alig lehet levegőt venni, de az üres helyekre nem ülnének le, mert már csak egy vagy két megállót mennek. Én, meg aki esetleg többet mennék nem férek oda a szabad helyhez. Inkább ülne le, és majd mikor közel vagyunk a megállóhoz, feláll újra. Nem olyan nehéz az.

A hajléktalanoknak nem csak a szaga szokott zavarni, de van, hogy a villamoson be is hugyoznak, és a padlón folyik szét az egész, mikor gyorsít meg lassít a villamos. Én meg próbálom kerülgetni...

Ja, meg a metrón felidegesít, mikor valaki úgy ül le, hogy egyszerre több helyet is elfoglal. A metrón a blokkok hatosával vannak kialakítva, nem négy vagy ötösével. És erre, ahogy látom nem szoktam figyelni.

Engem az, hogy a legtöbb ember csak addig igyekszik előrejutni felszálláskor, amíg át nem lépi az ajtót, utána ha nem is cövekel rögtön le (persze sokan azt teszik), de csak araszolgat, totyog, lépjek vagy ne lépjek... akkor is, ha üres előtte a jármű belseje, és ötvenen próbálnának felszállni mögötte. De egyébként akkor sem logikus magatartás, ha sokan vannak, hiszen két lépéssel korábban is sokan voltak, akkor mégis jobban tudott igyekezni mindenki, nehogy lemaradjon.

A busz elejében megállókat én sem csíptem, mikor elől felszállós busszal jártam diákkoromban; vicces volt egyébként, mert mindig kb. ugyanazok az emberek voltak, és a "felnőttek" a diákokat tartották bunkónak, amiért mindig "hátratolakodnak", a diákok meg a felnőtteket, amiért beragadnak az elejébe.

Meg én egyébként azt is nagyon felháborítónak tartottam, amikor egy-egy sofőr a szabályokat szigorúan betartva (már ha létezik ilyen szabály) a messzebb menő utasokat engedte csak először felszállni, így a "csak" kilencven kilométerre utazóknak esélyük sem volt ülőhelyhez jutni. Nem értem, miért könnyebb kilencven kilométert állni annak, aki leszáll utána, mint annak, aki leül utána...? De a jegy árát bezzeg elveszik attól is, aki a lépcsőn állva az ajtónak préselődve húzza le mind a kilencvenet. Azt most hagynám is, hogy miért nincs pótbusz, ha negyvenen állnak egy járaton.