Ti köszönnétek neki? Volt tanárom.

A lényeg.

Tavaly, 8. második félévében új tanárunk lett. 3 éves korom óta ismertem, tegeztem. De nekem annyit ártott, hogy már nem is köszönök neki. Mondták ott hogy milyen rossz lesz meg minden, én meg próbáltam nyugtatni őket, (és erről a tanár is tudott, hogy úgy gondoltuk, hogy nem az utolsó 3 hónapba akarja megmutatni, hogy ő a tanár. Rossz osztály voltunk, de nála viselkedtünk, hátha normális lesz) de ő úgy derült égből villámcsapás íratta a dogákat, ami csak 1-2 gyereknek lett 5, aki vagy nagyon stréber volt, de inkább az anyja munkatársa volt a tanárnak. 1-2 négyes, 1-2 hármas, többi 2 meg 1-es. osztályátlag 1,8-2,6. Előtte olyan 4,2 átlagok voltak a másik tanárnál. Felvételi mindenki 15 pont felett írta, pedig voltak elég buták is. átlagban olyan 20-25 pont. Ez nem volt rossz eredmény a tanár szerint. Nekem 36, az osztályba a legjobb.

Átlagom év végén 4,3 volt, de az új tanárnál csak 3,2 nyelvtanból, 4,7 irodalomból új tanárnál 4,4 és azzal fenyegetett meg, hogy nyelvtanból 3, irodalomból 4 ad. Én beszéltem osztályfőnökkel, igazgatóval, hogy megteheti-e, hogy a 3 hónapból osztályozza le az egész évet. Mondták hogy nem, én megmondtam a tanárnak, hogy nyugodtan adjon 3 meg 4, de akkor megyünk az igazgatóhoz, behívjuk az osztályt, és megtárgyaljuk. (régi tanárnál 4,8-4,9-re álltam mind a két tantárgyból) Végül megadta a nyelvtan 4, irodalom 5, de úgy, hogy még anyám is felment beszélni vele, pedig nagyon jóba vannak. A napokban találkozott anyámmal, és panaszkodott rólam, hogy nem köszönök neki. Miatta bukott 5 évi kitűnőm, (fizikából is 4 álltam, de abból lehetett javítani)meg a nyolcadik év végi kitűnőm. Ballagáson is egy cigány adta oda neki a virágot, mert más nem vállalta. Külön beszélt vele az osztályfőnök, hogy pótvizsgán növeli az esélyeit. Én akkor megfogadtam, hogy nem is állok vele szóba. Amiket mondott rólunk, az megint nem egy jó pont volt, hogy egyes szülők, ha tudnák milyen gyerekük van, szégyenükbe a béka segge alá süllyednének meg hasonlók. Amikor megfenyegetett, utána már én is mondtam neki a magamét. Egyszer meg is bőgettem. Kint röhögőgörcs szélére kerültünk, (kiküldött a folyosóra, de volt már kint osztálytársam) amit mondtam miatt. Bent ment a röhögés, a tanár ordítozott.

No én simán elmegyek mellette köszönés nélkül, nem érdekel ha megbámul se. Panaszkodik a többi volt tanáromnak, de el se igen hiszik, mivel az összessel tisztelettudó voltam, amolyan mintagyerek. Szóval nem voltam soha bunkó a többi tanárral.

Anyámnak meg elmagyarázta, hogy nem köszönök, pedig nem ezt érdemelné, stb. Igaz, régen volt olyan is, hogy vigyázott rám, de anyám is vigyázott az ő gyerekére, érdekességképpen ő se köszön anyámnak. (egy év van köztünk)

Én lennék a bunkó? Tényleg köszönnöm kéne neki?