Milyen érzés volt mikor kirúgtak? H léptél tovább?

Hogy léptem tovább?

Jó gyorsan.Volt félrerakva egy kis pénzem , ezt felhasználva egyből elkötöztem külföldre.

Hazudnék ha azt mondanám hogy nem bánkódtam mert kirúgtak de minden jobbra fordult.

Tudni kell felállni , egy ajtó bezárul , kinyílik egy másik.

"Csak menj előre és soha ne nézz vissza"Nekem mindig ezt szokták mondani a szüleim.

Gyed-ről akartam visszamenni dolgozni, egyik héten még a kezdésem időpontját és a szabikat számolták, a másik héten meg közölték, hogy bocsika, nem tudnak tovább foglalkoztatni.

Hogy milyen érzés volt? Mint, akit hátulról gyomron rúgtak. Megalázó, elkeserítő. Folyton gondolkozol, hogy miért?! Mondtál, tettél valamit? Hibáztál anno?

Tudom, hogy nincs a helyemre jobb, nincs a helyemre senki. Mivel gyed-en vagyok, a dolog nem hivatalos egyelőre, úgyhogy még megalázóbb, hogy hazudnom kell a volt kollégáimnak, ha kérdezik, hogy mikor megyek vissza. Ők várnak, a vezetőség nem.

Így szüljenek a nők!

Délelőtt szóltak, hogy vége, nem volt váratlan, számítottam rá. Az előző napokban 2 kollégától is megvált a cég, számítottam rá, hogy én is megyek (csődközeli állapot). Délután már maszekoltam, kerestem új munkát a szakmámban, nem találtam megfelelőt. Találtam hamar egy átmeneti megoldást, míg nem találtam meg a mostani munkahelyemet, ahol nagyon jól érzem magam.

Ne feledd, valaminek a vége egy új dolognak a kezdete.

Engem ez úgy ért hogy nagyban végzem a dolgom épp egy ügyfél autóját szedem szét és nyakig benne vagyok, akkor jött oda a főnök hogy mostantól nem tart igényt a munkaerőmre. Először nem fogtam fel a dolgot visszakérdeztem, erre ő mondta hogy menjek szépen haza már nem kell itt dolgoznom másnap menjek be aláírni a papírokat. Én abban a pillanatban összepakoltam a cuccaimat és hazamentem, másnap még össze szedtem a tartalék ruhámat meg az egyéb dolgaimat, kitakarítottam a szekrényemet, leadtam a kulcsokat elköszöntem a kollégáktól. Hogy miért rúgott ki azért mert állítása szerint én voltam akkor a legfiatalabb munkaerő és azoknak könnyebb munkát találni, és mivel a vállalkozása nem megy valami fényesen így megvált pár embertől.

Itt a poén csak az volt hogy nem én voltam a legfiatalabb hanem egy tanuló srác akit 2 hónappal vett fel mielőtt kidobott, és pocsékul dolgozott, pedig nem is itt volt gyakorlaton, csak vaktába vette fel.

A lényeg az hogy utána 3 hónapig voltam munkanélkülin, aztán elmentem egy gyárba dolgozni ott csak 1 hónapot dolgoztam, onnan magamtól mentem el mert kaptam egy új állás lehetőséget megint egy műhelybe, most jelenleg is ott vagyok, lassan már 8 hónapja. De úgy néz ki itt is lapát lesz mert nincs munkánk sajnos.

Két hete engem is mondvacsinált indokkal küldött el a főnököm úgy,hogy más hibájáért engem okolt.Ebben az a poén,hogy egy hónappal ezelőtt írtam alá a szerződésem március 31-ig.

Két évet húztam le a cégnél,betegállományon egyszer sem voltam,fegyelmit sem kaptam és ez a hála.És ez gyári munka volt a rosszabbik fajtából,mégis álltam a sarat.

Ez így délelőtt történt,egészen délutánig amíg hazaértem,tartottam magam.Itthon jött ki belőlem az egész.A szakmámban hiába próbálnék elhelyezkedni,és itt a keleti országrészen nem potyognak az égből az állásajánlatok.Január 18-ig kapok kemény 49.000 forint munkanélkülit,hogy az után mi lesz azt nem tudom.Mostanában sokszor eszembe jut,hogy már meghalni is könnyebb lenne.