Hogyan éljem túl a hétköznapokat?

Mielőtt butaságot csinálsz gondold végig a szüleidnek milyen mérhetetlen bánatot okoznál. Néhány bunkó miatt.

Szerintem szólj a szüleidnek. Nekem majdnem annyi idős fiam mint te de ha valaki ennyire bántaná én biztos kitekerném a nyakát.

Szerintem legegyszerűbb lenne, ha a szüleiddel beszélnél, azok pedig az osztályfőnököddel vagy az igazgatóval. Légy őszinte velük, mert valószínű senki nem tud erről! Fel kell, hogy ismerd/ismerjék, hogy most már 12 éves kortól büntethető valaki, aki "rosszaságot" követ el. Nyilván nem börtönnel, de gondolom elég pénzbírsággal súlythatják, amit a szüleinek kell kifizetniük. Ezért nem fog otthon simogatást kapni. nekik kell a saját kölkeiket megnevelni, nem nekünk.

Persze ezt gyakran verekedésekkel szokták megoldani, mint az állatok. És sajnos sokan azok is maradtak, hiába fejlődtünk egy páran emberré.

Nekem most ez jut eszembe, ami normális megoldás lehet.

Persze ha megtudják, akkor biztosan megint szekálnak, de utána megint erre az útra tévedj - szólj ellenük, emeld fel a hangod és védesd meg magad másokkal!

nem vagyunk mindnyájan Jason Stathamek ...

42/F

Meg sem jelent a válaszom írok újat.

Engem is bántottak a suliban. Én lány vagyok és több fiú bántott. Addig míg el nem jöttem onnan, mert elegem lett. Az új suli megváltás volt, gyerekes csínytevéseknél megállt a dolog. Akik meg bántottak azok mindenkit bántottak akik gyengébbek náluk, de azokat a nagyon le is rendezték! Szülinapi ajándék volt az új suli, (szept 1-jén születtem). 14 évesen végre vége volt a pokolnak! Régi suliba a tanárok le se kakilták ezeket a dolgokat volt aki biztatta is őket. Sajnos. Búcsúlevélen gondolkodtam, de rájöttem kár lenne pazarolni az ilyen aljas szemetekre a tintám, a papírom és az időm.

Légy kicsit határozottabb. Kerüld el az ostoba kölyköket, hagyd ott az otromba viccelődéseket. De mérd is fel a helyzetet, ha képesnek ítéled magad, vágj vissza. Viszont tényleg beszélj felnőttekkel is. Szüleidnek mondd el, kérj tanácsot. Olyan tanárnak aki tanít és látod, hogy nem tűri a pimaszkodást, szintén elmesélheted. Egyszerűen, világosan, röviden, hogy ne panaszkodásnak tűnjék, hanem a probléma megoldására tanácskérésnek. Ha határozottan, amíg lehet békésen, de nem ijedősen viselkedsz, kapsz segítséget felnőttől, és a buta osztálytársaid is lassan megtanulják, hogy nem mulatság veled szórakozni.

Ha megölnéd magad, csak gyáván kilépnél a problémáidból, és azt bizonyítanád, nem tudod kezelni őket. Pedig tudod, csak nehéz elkezdeni, eleinte sokat bizonytalankodik az ember, de csak a gyakorlat hoz eredményt.

Hajrá!