Hogy szerezhetnék magamnak több barátot?

20 éves lány vagyok, egy kis faluban élek, ahol sajnos nem sok lehetőség adatik egy magamfajta lánynak. Mindig is visszahúzódóbb voltam, soha senkinek nem szólok egy rossz szót sem, soha nem ártok senkinek, főleg nem szándékosan. Mégis egész életemben magányos voltam, bár néha-néha belecseppentem egy-egy társaságba, pár év alatt az összes haver, barát eltűnt az életemből.

Jelenleg 50 km-re innen járok egyetemre, bejárós vagyok, ami megnehezíti a dolgokat. Az elején még az összes csoporttársammal jóban voltam, aztán elkezdtem onnan is kiesni valahogy, ma már csak 1-2 barátőm van, akikkel csupán felszínes a kapcsolatom. Sosem megyünk együtt szórakozni, vásárolni, beülni valahova vagy csak beszélgetni. Csak a suliban találkozunk, ott beszélgetünk, majd mindenki hazamegy és éli a kis életét.

Korábban voltak gimis barátnőim, de az egyetemi évek alatt ezek a barátságok is teljesen elkoptak. Elkezdtek hanyagolni engem az új barátnőik miatt és velem nem törődtek többé. Ha én kerestem őket, akkor is csak flegma válaszokat kaptam, így annyiban hagytam ezeket is. Majd voltak a környéken haverjaim, évekig voltam különböző jó társaságok tagjai, de idővel ezekből is kiestem, főleg az egyetem eljöttével (ezen haverok többsége szakmunkást vagy még azt sem végzett, dohányosok, iszákosok - én ebből kinőttem az egyetem alatt). Ezenkívül voltak még lány barátnőim, gimi és az egyetem alatt is, de néhány közülük meg elkezdett féltékenykedni rám. Igazából igen, mindenem megvan külsőre (sajnos csak külső szemmel), amit egy korombeli lány kívánhat: előnyös külső, együtt a család, jó tanulményi eredmények, egészség, jól fizető munkahely, jó anyagi háttér (családom részéről is), ősszel kezdődő külföldi egyetem, egy helyes pasi mellettem több éve... de mindezzel nem szoktam felvágni. Szinte nem is beszélek magamról, hisz már tudom, úgyis csak untatnék mindenkit az életemmel (korábban ez volt az észrevételem). Mindenkivel udvarias vagyok, pl ha beugrom fagyizni suli után, hívom a barátnőimet is, de ők sosem jönnek. Vagy hívnám vásárolni őket, de akkor sem... egyszerűen már mindenki "kikopik" az életemből és nem tudok semmit sem tenni ellene. Lassan egy barátom sincs, és magányosnak érzem magam. Ráadásul az új, külföldi munkahelyem is tele van magyarokkal, korombeli lányokkal, de ők sem barátkoznak velem. Mindenki megtalálja a barátait ott, lassan csak én nem. Néhány sráccal jól elvagyok, velük jól el tudok hülyéskedni, de ők nem igazi barátok... ősszel pedig kezdek ugyanabban a városban egyetemen és nem lesz egy barátnőm sem?! (Pedig 4 munkatársam is szaktársam lesz ősztől - ebből 3 lány - mégsem barátkoznak velem, én hiába vagyok kezdeményező.)

Mit tehetnék? Hogy legyek barátkozósabb, hogy legyek olyan, akivel szívesen barátkoznak az emberek?