A női egyenjogúság nem mindenki érdeke?

Első válaszoló, a kérdező egyrészt nem írta azt, hogy minden férfi ilyen lenne, csak azt, hogy a női egyenjogúság ellenzői nagyobb arányban férfiak. És látod, te is azt írod, hogy az otthoni teendőket meg kell osztani :)

Kedves kérdező: szerintem ezek a férfiak, akiket említesz, nem érzik magukat magányosnak, sőt, a legtöbben úgy gondolják, ezzel "az asszonynak" is jót tesznek, hiszen mi is lenne vele, ha neki kéne döntéseket hoznia a saját életéről, neki kéne "a nagyok dolgával" foglalkozni. Társaságnak meg ott vannak nekik a férfitársak, akikről úgy véli, hogy érthetik az ő gondolatait, problémáit, örömeit.

Az ilyen emberek véleménye a legritkább esetben változik meg. Nem nagyon tudsz velük mit csinálni, csak azt, hogy elkerülöd őket, nem választasz magadnak ilyen párt. Különben vannak olyan nők, akik hasonló véleményen vannak, csak szerepükből adódóan nem is kardoskodnak emellett, egyszerűen csak elképzelhetetlennek tartják, hogy máshogy éljenek, mert baromi kényelmes nekik, hogy a gondolkodás és felelősségvállalás terhe nem az ő vállukat nyomja, cserébe minden téren alárendelik magukat a partnerük akaratának. Üzlet. Valamit valamiért. Nekem is elég elképzelhetetlen, hiszen az is távol áll tőlem, amit "előnyként" megszereznek ezek a nők, az meg pláne, amit cserébe adnak érte.

Kedves Kérdező! Feministának lenni nem azt jelenti, hogy feltétlenül és kizárólag vájári posztra tör az illet:-), sem azt, hogy megvetné azt a nőtársát, aki a főállású anyaságot választja hívatásnak. Biztosan hallottad már ezt a szót: "sisterhood" (=női testvériség, szolidaritás a másik nővel, hiszen ő nővérünk vagy a húgunk).

A feminista (nő és férfi, mert az is van!) a társadalmi egyenrangúság és a döntési/választási lehetőség mellett érvel - és ezért harcol is (békésen, természetesen).

A kérdésedre válaszolva: hogyne lenne mindenkinek a legközösebb érdeke, hogy egyenrangú emberek éljenek egyenrangú emberekkel! Miért ellenzik olyan sokan az egyenjogúságot? Több ezer év patriarchális társadalma "öröklődik át" - sajnos, a nőtársaink, az édesanyák segítségével is. Sokan vannak közöttük, aki tovább viszik a fiúgyereket pozitívan diszkrimináló kettős mércét: a fiút önállóságra, függetlenségre nevelik - a lánytól elvárják a megalkuvó szolgaságot. Jónéhány generációnak fel kell még nőnie, hogy ebben változás lehessen. Ahol csak tudsz, tégy meg mindent te magad is érte: mondd el a véleményedet..érvelj..beszélj.