Mire lehet vélni az ilyen hozzáállást mutató embereket?

Két saját élményből eredő példával tudok előhozakodni.

A eset: Telefont akartam vásárolni, felhívtam a srácot, készségesen válaszolt a neki szegezett kérdésekre, még jól el is beszélgettünk a telefonokról, szóval minden rendben volt. Annyi kérésem volt felé, hogy küldjön majd e-mailben képet a készülékről. Egy árva üzenet se jött tőle, két nap után felhívtam, elnézést kért, mondta, hogy nem volt rá ideje, mondtam semmi gond, akkor majd ha lesz küldje a képeket. Ezt még eljátszotta párszor "dolgozni voltam", "kölcsön kell kérnem fényképezőt" és egyéb alibikkel, aztán később már a telefont se vette fel, ezek után meg feleslegesnek láttam keresni.

B eset: Kiadó lakást kerestem, meg is lett a kiszemeltem, telefonon értekeztem a főbérlővel, mondta, hogy van egy érdeklődő, aki nálam korábban jelentkezett és még hezitál, adna neki pár napot. Elfogadtam a kérését, annyiban maradtunk, hogy egy hét múlva hív majd és tájékoztat a fejleményekről. Természetesen nem hívott, nekem kellett hívnom, ami alapjában véve még nem is lenne baj, de egyből lerázott azzal a szöveggel, hogy most vásárolni van, majd felhív kicsit később. Persze, ez is csak kósza ígéret volt, nekem kellett megint hívnom. Akkor végre sikerült elárulnia, hogy nem kellett a másik érdeklődőnek a lakás, ha gondolom, akkor írjunk egy szerződést és költözhetek. Ennek az esetnek végül pozitív kimenetele lett, mert enyém lett a lakás, de akkor sem értem az efféle hozzáállást. Belátom, mindkét történetnél én vagyok a vevő és nekem kell fenntartani az érdeklődést, de akkor sem értem, hogy miért van az, hogy telefonban abszolút pozitívan állnak a dologhoz, majd amikor a tettek mezejére kerül a sor, eltűnik az érdeklődés. Kínosak számomra az ilyen helyzetek, mert nem tudom, hogy érdemes-e erőltetni a dolgot, vagy nem mernek visszalépni és konkrétan visszautasítani? Érthetetlen. Ti tapasztaltatok már ilyet? Mi lehet erre a magyarázat?