Lanyok, Asszonyok, Voltatok mar feltekenyek kolleganore, akit kulsejeben vonzobbnak talaltatok magatoknal?

Ha valakit magadnál vonzóbbnak találsz, akkor ott nem az illetővel van a baj, hanem veled. A te érdeked, hogy változtass magadon, ha meg ez nem megy, akkor maximum magadat utálhatod miatta, nem a másikat.

Vannak esetek, amikor a jobb külső előny, de ne általánosíts - főleg ne akkor, ha szakmailag megköveteli a munka, hogy ne csak a külső legyen tuti, hanem a tudás is. Azon meg összevitatkozni, hogy ki legyen a főnök titkánrője...kicsinyes és lealacsonyító szvsz.

Ha magaddal nem vagy megelégedve, akkor magadon változtass és ne sunyiban pletykálj meg furakodj mások életébe! Ez még visszataszítóbb emberi viselkedés, mint akármilyen visszaélés a külsővel...

Soha életemben nem lennék féltékeny egy ribancul viselkedő, külsejével érvényesülőre.

Ugyanis számomra nem versenytárs. Teljesen más kategória. Én inkább játékos, sportos, kislányos vagyok, aki az eszével és a szorgalmával próbál érvényesülni.

Persze sokszor nehezebb így érvényesülni, de ha egy ilyen ribanctípust akarnék legyőzni, akkor nekem is az ő módszereit kellene alkalmaznom. Az viszont nekem nem megy. Ezért tudomásul veszem, hogy ahol az ő módszereivel lehet érvényesülni, ott sosem leszek győztes, ahol meg az enyém az elfogadott, ott inkább nekem van esélyem, ennyi.

Féltékenykedni hülyeség.