Amikor ránéztek egy kisgyerekre (és tudj. átok, hogy egyszer felnő és egy bunkó, nagydarab. stb ember lesz belőle) hogy tudj. átok szeretni?

Szerintem teljesen normális vagy.Biztos lesz majd olyan,aki jön és az ellentettjét mondja,de én ugyanígy gondolkodom,és teljes mértékben beszámítható,gondolkodó,racionalista ember vagyok aki érzelmileg egyébként kifejezetten érzékeny.Nem mellesleg nő,27 éves.Sosem értettem, mitől édes,cuki,aranyos,ártatlan, stb... egy kisgyerek,csak mert " egy kisgyermek". Nekem is ugyanazok a gondolatok jutnak eszembe róluk,mint neked..hogy mondjuk ugyanolyan "büdös bun@ó ge@i" lesz, mint mondjuk az apja,stb..például a gyilkosok is voltak anno " tündi-bündi kisbabák", mégis mi lett belőlük...ez oda-vissza működik nálam. Szerintem az lehet a megoldás, hogy sok a buta ember,akik nem gondolkodnak például előre, csak a jelen pillanatot látják..amikor még a liberóba szarik a gyerek,és milyen cuki,ahogy rámosolyog valakire.És pont.Eddig látnak.És ezért cukikamukika minden gyerek.Na meg persze ártatlan....megy náluk a "lelki terror" rendesen...ahogy megfigyeltem családok százezreinél...de a szülők néha annyira nem veszik a jeleket,hogy a gyermek ránő a fejükre és csodálkoznak,hogy " miért csinálja ezt a kölök".

Nem tartozik szorosan a témához ugyan, de például rengeteg embernek van olyan gyermeke, akit nem is értem,hogy lehet szeretni..( azon kívül hogy a saját gyereke),,de manapság olyan brutálisan rossz fiatalokkal és már óvodásokkal !! van tele a mai világ, hogy egyszerűen nincs miért szeretni őket azon a tényen kívül hogy valakinek a kölke,meg mert ő szülte.." de oszt énnyi"..szokás mondani : " dehát mégiscsak az én gyerekem "...hja..hála az égnek :)

Úgyhogy : igen, normális vagy.

Velem is előfordul milyen. Főleg azoknál a kisgyerekeknél, akiknek megnézem a szüleit is és hát... nem csordul ki belőlük a kultúra és az intelligencia... Ergo a gyerekük mitől lenne majd másmilyen, ha felnő, mint ők, ha egyszer ebben nő fel?

De leginkább csak ilyen gyerekeknél lamentálok el ezen... Akiknek normális szülei vannak, azoknál nem gondolok ilyenre (persze ettől még belőlük is lehetnek majd kőbunkók...)

Még csak annyit írnék - ha megengeded-, hogy úgy gondolom,pont ez a normális,ahogy te gondolkodsz.A "minden gyermek ártatlan" teória inkább csak " hintés".Ez az elfogadott társadalmilag,meg tulajdonképpen mindenhogy.

Nem utálom a gyerekeket,szó sincs róla,de nincs is miért szeretni jelentős többségüket.

Na,befejeztem :)