Bunkóság egy olyannak a boldog kapcsolatodról mesélni akinek nincsen párja?

Attól függ milyen típusú ember.Mert ha kissé szomorkás azért mert egyedül van,stb,akkor nem ömleszteném rá az ilyen dolgokat.Én amúgy is meg tudok zuhanni ha egyedül vagyok,nem lenne kedvem mindig ezeket hallgatni.

Igen. Én soha nem ecseteltem olyanoknak a boldogságomat, akikről tudtam, hogy nincs senkijük esetleg otthagyták őket.

szerintem bunkóság,néha kérkedésnek hangzik

a jo barátaimnak mesélek az életemről ami ha épp rossz akkor rosszat ha ép jo akkor jot...ugyanezt teszik ők is az h nekik épp rossz nekem meg jo hát igy alakult ettől nekem nem lesz jobb vagy rosszabb meg nekik se---szoval nem nembunkoság

engem nem zavar. én meg jobban keresek. ezen se sértődnek be. a barát örül a barátja sikereinek.

Szerintem sem bunkóság, amennyiben az egy baráti kapcsolatban történik és érzéssel, ergo tényleg nem kérkedésből zúdítod a másik nyakába azt éreztetve, hogy te milyen boldog vagy, ő pedig egy rakás szerencsétlenség. Engem nem zavar, csak akkor ha non stop ez a téma, mert akkor elkezdem tényleg nagyon nyomorúságosnak érezni magamat.

Nem bunkóság. Miért kéne titkolni az életedet? EL lehet mondani, de célszerű nem állandóan erről beszélni, apró részletekbe merülve.

Mások boldogságáról hallgatni mindig jó érzés szerintem.