Valóban csak ez lenne a megoldás?

Azok, akik berakják az idős szüleiket, nagyszüleiket otthonokba, kötelesek térítési díjat fizetni az ápolásért, gondozásért. Nem tudom, hogy vannak-e esetek, amikor az intézmény, állam átvállalja, vagy méltányosságból csökkenti ezt az összeget, de az esetek túlnyomó többségében fizetni kell, és ez akár 200,000 Ft körüli összegre is rúghat egy igényesebb otthon esetében. Ezt a díjat, a hozzátartozók a nyugdíjból szokták kifizetni, ami azért többé-kevésbé fedezni is szokta. Szóval nem úgy megy a dolog, hogy berakjuk a nagyit, felvesszük a nyugdíját, aztán nem kell sehova senkinek egy fillért se perkálni. Fizetni kell, szóval sokan 2x is meggondolják, hogyan jönnének ki jobban; ha berakják, vagy ha családban gondozzák.

Hozzánk hasonlóan, a környezetemben lévő családok is együtt laknak az idős szülőkkel, nagyszülőkkel. Vannak, akik mobilisabbak, tehetősebbek, és vannak olyanok, akik már leépültek szellemileg és fizikailag egyaránt. Itt is a korábban említett quid pro quo lép életben. Ha a nagyi rendesen felnevelte a gyerekeiket!, besegített az unokák nevelésében!, és nem mellékesen beszáll a rezsibe, akkor általában a család gondozza.

Én is ismerek olyanokat, akik intézménybe rakták, de ott vagy rákényszerültek az élethelyzetük miatt, vagy pedig pocsék szülő volt, amiért nem érdemelt hálát. És ide beletartozik az is, ha fizikai szükségleteire ügyelt a gyereknek, de lelkileg elhanyagolta, vagy bántalmazta. Végül ő is ezt kapja vissza, ellátják, de nem a saját családja. Kérdező, az általad említett esetekre, amikor a gyermeket becsülettel nevelte, de miután az felnőtt és esetlegesen nem akar törődni az idős szüleivel, arra van a szülőtartás. Bár az is igaz, hogy nem kötelezhető az eltartó arra, hogy saját otthonában tartsa el az eltartottat. De én azt mondom, hogy az anyagi támogatás is jobb, mint a semmi.

Sokan nem akarják így felfogni ezt a dolgot, de szerintem hiteltelen lenne, ha hazudnánk, hogy nem így van. Bármennyire is szeretjük idős szüleinket/nagyszüleinket, ha gondozása, ápolása miatt hanyagolni kényszerülünk vagy háttérbe szorulnak gyermekeink nevelése, házas- és élettársunkkal való kapcsolatunk, illetve a munka, tanulás, akkor rákényszerülünk az intézmény szolgáltatásainak igénybevételére, hiszen ott is ellátják, gondozzák, csak ugyebár ők ragaszkodnak a családjukhoz. Néha nincs jó vagy rossz, csak rossz és rosszabb, ilyenkor értelemszerűen a kevésbé rosszabbat választjuk.