Crossdressingelek (lány ruhába öltözöm). Sztetek kimerjek így menni utcára?

Szabad kérdeznem, miért csinálod?:D Polgárt akarsz pukkasztani, vagy játszani egy jót: belekóstolni, milyen lehet egy csinos lánynak, amikor végigmegy az utcán? Tesztelni akarsz egy teljesen más helyzetet, más bőrbe bújva?

Teljesen jóhiszeműen kérdezem ám! - tényleg szeretném olvasni a válaszod. Kösz előre.

Első vagyok:

Tökéletesen értelek, sőt: MEG is értelek. Nincs ebben semmi rossz - érdekes tapasztalat lenne. Csak azért - és ezt is legjobb szándékkal mondom, - vigyázz, hogyha megteszed. Teljesen illúziókeltőnek kell lenned ahhoz, hogy le ne lepleződj és inzultusok ne érhessenek. Aztán, ha véghezvitted a "vállalkozást", azért dolgozz azon, hogy elfogadd: te fiúnak születtél. Az sem rossz adottság:-), hidd el..sok olyan lány van, aki meg az akarna lenni. Az a fontos, hogy elvállaljuk önmagunkat - akként, amik vagyunk..de mondom: értelek. Picit aggódom érted, nehogy csalódás, bántás érjen, ha beleugrasz a "kalandba" - de nem csóválom a fejem, pedig - amint már biztosan tudod - felnőtt vagyok (és nő). Vigyázz magadra.

Timről, aki Kim lett, hallottál már? Egy német kisfiú, egész életében lány akart lenni. Kismillió pszichológiai vizsgálat stb., megállapították, hogy lány identitása van, s szülei támogatásával még pubertás előtt megkezdték a hormonkezelést, így nem vált egyáltalán fiússá (hang, ádámcsutka, vállak stb).

[link]

Ezt nem azért linkelem, hogy erre buzdítsalak, csak tudd, hogy ha minden próbálkozás ellenére sem tudsz azonosulni a férfi nemmel, akár nagyon fiatalon is lehet "váltani", mielőtt nagyon férfias leszel.

De előbb mindenképp kérnék segítséget, hogy a fiú léttel megbarátkozzam....

Szia! (Első vagyok).

Tanácsot nem nagyon tudok neked adni azon kívül, amit már írtam. Ha véghezviszed a kísérletet, csak olyan környékre menj, amely nyugodt, civilizált, mentes az olyan emberektől, akikről sejthető, hogy beléd kötnének és bántanának, ha (akármiből) kiderülne, hogy fiú vagy. Ami a mozgást illeti: legyen természetes. Egy valamire való lány sem illegeti magát járás közben: halad és kész.

Hogy miért értelek? Vannak-e nekem is hasonló késztetéseim? Nem, nincsenek. Soha sem voltak: mindig is jól éreztem magam abban a "bőrben" és személyiségben, amit kaptam. A világ és az ember, ezzel együtt, változatos és bonyolult. Bizony, lehetnek esetek, amikor valakiben felmerül: milyen jó lenne másnak lenni - és mért ne próbálná ki, játékból, egyszer legalább? Mindemellett, arra is kérlek, olvasd el többször, figyelemmel, FELIZA válaszát és gondolkodj el rajta. Most még serdülő vagy - 15 éves - de előbb-utóbb el kell döntened, mi akarsz lenni valójában. Én azért szurkolok, hogy sikerüljön, gondok és konfliktusok nélkül. Szia!