Miért ilyen tájékozatlan?
válasza:
válasza: válasza:Inkább örülj neki, hogy megismertetheted olyan témákkal, amikkel magától nem foglalkozna. :)
És miért magyarul magyarázod el neki? Az adott nyelven kéne magyarázni az alap dolgokat is. Az fejleszti igazán. Hiszen ha magyarul sincs tisztában a témával, akkor nem nagy előny az anyanyelvén hallania, hiszen így is, úgy is újat mondasz neki.
válasza:Ha magánban tanítod, akkor mondd meg neki, hogy csak akkor van óra, ha utánajárt ennek és ennek a témának. Ha nem tette meg, akkor hazaküldöd.
Egyébként szerintem a nyelvvizsga témakörök ilyen szempontból elég vacakok, nem maguktól értetődőek. Én 16 évesen nyelvvizsgáztam, oké elismerem, nem jártam különtanárnál és nem is készültem rá, mert azt mondta a suliban a tanárom, hogy menjek nyugodtan. A szóbelin meg derült égből villámcsapásként ért egy olyan gazdasági téma, ami szerintem sok felnőttnek sem nyilvánvaló, én meg 16 évesen csak annyit bírtam mondani, hogy nagyon ciki, de halvány gőzöm nincs a témáról. De azért átengedtek :)
válasza:Én 13 éves korom óta dolgoztam suli mellett. Sokszor kimaradtam anyagi helyzet vagy munka miatt a suliból, vagy a gyakori betegségek miatt (fűtetlen ház, alultápláltság, vagy szintén beteg tesókra vigyázni). De azért valahogyan befejeztem a középiskolát, és olyan helyen nőttem fel, ahol ezzel lógtam ki a sorból. Nem volt internetünk, könyveink és nem jártak újságok, és valahogy ott igény és idő sem volt erre.
Felnőttként elköltöztem onnan, mentem a munka után. Gyárakban dolgoztam, mit mondjak ott sem ért sokkal több kulturális inger.
Aztán adódott egy lehetőség, és kimentem Ausztriába dolgozni, szintén gyárba. Meg kellett tanulnom a nyelvet. Először magántanárhoz kezdtem járni. Próbáltam tartani a tempót, de nem ment. Ugyanaz volt a gondom, mint a diákodnak.
A globalizációról konkrétan megkérdeztem hogy azt mire használják.
És közöltem a tanárral, hogy nekem tanítson meg hogy jelentsem be végre a lakcímemet, vagy mondja el mit kell csinálnom a biztosításommal, vagy ha fel akarok mondani azt hogyan tegyem. És ha valaki belém köt az utcán, hogyan küldjem el választékosan németül a jó büdös francba.
A globalizáció fogalmának ismerete igen keveset változtatott az életemen.
Aztán otthagytam a magántanárt, mert mást nem tudott csak megszégyeníteni a hiányos ismereteim miatt. És igen, "google a barátunk" de akkoriban azt sem tudtam hogyan kezdjem el a keresést vagy mi fontos egyáltalán belőle és rohadt lassan olvastam. Kinek van ideje erre háztartás vezetése és napi 10-12 óra munka mellett?
"Hogy fogod a ceruzát? Milyen színnel írsz? Koszos a füzeted? Hogy ülsz azon a széken? Azt sem tudod mi az a divat?" Bakker! Csodát tehetett volna, szememben ő lett volna az isten, ha segít, nemcsak fikáz.
De így leléptem és csoportos órákra jártam. Ott "elvesztem a tömegben", senki sem piszkált, megtanultam az alapokat.
Aztán amikor már képes voltam tájékozódni, megtudtam, hogy Bécsben indul ingyenes nyelvtanfolyam bevándorlóknak. Ez életmentő volt! Ott órák után leültek mellém, és segíttek, volt könyvtár, bármikor bemehettem beszélgetni, olvasni, internetezni, és megszerettem az olvasást. Minden témát németül magyaráztak el, és jééé, tudom már mi az a globalizáció!
De csak mert eljutottam odáig, hogy magamtól lett igényem a világot megismerni.
De ehhez olyan környezet is kell. Mert otthon sosem fejlődtem volna idáig.
Én azt mondom ne bántsd a diákod, nem tudhatod mi áll a műveletlensége mögött. Inkább biztasd, segíts neki, tedd élménnyé a tanulást, hogy magától jöjjön rá milyen fontos, hogy képben legyünk a világ dolgairól.
Éppen ez az, hogy pontosan tudom, ideje mint a tenger. Mikor előadja, hogy neki nincs ideje tanulni, mert napi 4(!) órát dolgozik, akkor azért van, hogy lefordulok a székről. Félreértés ne essék, nem fizikai munkát végez, zenekarban játszik. És minden órán csak kifogás, kifogás: hogy nem volt ideje megnézni, nem volt ideje megtanulni, ez meg az. És még, ha csak annyi lenne, hogy gyors elmondom neki, mi pl a globalizáció (azért magyarul mondom el először, mert hiába mondanám angolul, úgysem értené, és először érteni kell), de mikor heteken keresztül nem tanul meg 50 szót, mert annyira rohadt elfoglalt volt. És nálam ez viszi ki a biztosítékot. És tényleg az a vicc, hogy pontosan tudom lett volna ideje. Én úgy vagyok vele, hogy ha tényleg le akar nyelvvizsgázni, akkor igenis tudott volna időt szakítani arra az 50 szóra, vagy arra az 1 percre míg kiguglizi, hogy ez mi meg az mi. Jó persze, most az csak nekem jó, hogy elméletben ennyivel több órát veszünk, mert hosszú távon valóban többet vesz nálam, mint kellene, de adott esetben már nyelvvizsgája is lehetne, ha nem linkeli el a dolgokat.
Tegnap akadtam ki nagyon, mikor kikérdeztem a szavakat. Na most ez nálam nem úgy megy, hogy mondom magyarul és ő mondja angolul, hanem én mondom angolul és akkor ő mondja el, írja körbe szintén angolul, hogy mi ez a kifejezés. Egy-két szót nem tudott és felháborodott, hogy ezeket hol vettük. Mutattam neki, hogy küldtem anyagot, annak a másik oldalán van. Tisztára ki akadt, hogy ő nem vette észre, hogy az anyag két oldalas, az aki kinyomtatta miért nem szólt neki, de én se szóltam és így meg úgy. Mondom mi van??? Na ne hogy már annyi esze nincsen, hogy megnézze mi van a másik oldalon! Persze, hogy kiakadok, amikor minden órát azzal kezdek, hogy drága X (nevet most nem írok), miért nem tanultad meg a szavakat, miért nem nézted meg a jelentését, miért nem csináltad meg, miért nem írtad meg? Válasz: nem volt rá időm. Én mindig úgy vagyok vele, hogy arra van időnk, amire szakítunk. Én suli mellett, munka mellett, külön órák mellett mindig szakítok időt arra, hogy a szavakat össze írjam neki, hogy időben kijavítsam a fogalmazásait stb stb. Ha sikeres nyelvvizsgát szerete akkor igenis vegye a fáradtságot és találjon lopott 10 perceket a napjaiban, több nem is kellene tulajdonképpen. Megsúgom, ő a 4 órás munkáján kívül semmit -ismétlem- semmit sem csinálj, ha és az a munkája sem olyan, hogy mindennap.
Bocsánat, hogy itt panaszkodom, csak már tényleg nem értem, hogy valaki, hogy lehet ennyire hanyag, lusta. Remélem sikerülni fog neki majd a nyelvvizsgája, nagyon azon vagyok, állandóan küldök neki feladatokat, meg folyamatosan szóbelizünk, csak hát ez is olyan, hogy én nem tanulhatom meg helyette. Azt szoktam mondani, hogy én csak az utat mutatom meg ,de neki kell járni rajta.
válasza:Miért nem olyasmivel foglalkoztok akkor, ami esetleg érdekli is? Az ember mindig arra szakít időt, ami érdekli, amihez kedve van. A nyelvvizsga nem tudom, mennyire sürgős, de ha nem annyira, akkor előbb olyasmit jó tanulni, ami érdekli. Nem muszáj pont a nyelvvizsgához szükséges témákkal foglalkozni.
Egyébként én sem voltam hajlandó soha szavakat tanulni. :) Vagy ragadtak rám a szövegekből, vagy felesleges volt olvasgatni őket. Két nyelvvizsgám is van és csak úgy volt eredményes a nyelvtanulásom, ha nem magáért a nyelvért tanultam, hanem ha volt valami, ami nagyon érdekelt és csak az adott nyelven volt elérhető, ezért kénytelen voltam használni. :)
Az emberek nem azonos módon tanulnak. A módszer, ami nálad (és másoknál) működött, az ennél a diákodnál egyértelműen nem működik. Viszont, ha megtaláljátok közösen, h mi az, ami nála működik, akkor haladni is tudtok majd. És mindkettőtöknek sikerélménye lesz, ami növeli a lelkesedést és a teljesítményt is.
Szóval szerintem légy rugalmas és nyitott más módszerekre is! :) Ha meg továbbra sem megy a közös munka, akkor el kell gondolkodni rajta, h átadd másnak a diákod, akivel jobban megtalálják a közös utat az eredményes tanuláshoz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!