Mi a véleményetek az ilyen emberekről?

Nagyon bele tudom élni magam helyzetekbe, nagyon nagyon érdeklődő vagyok, lelkes, vidám, pozitív. Hihetetlen sok energiám van, teli vagyok ötletekkel. Azonban mindent (MINDENT), az almapucolástól kezdve a kifejtett kritikámat valamiről olyan eufórikusan, olyan teátrálisan (de nem erőltetetten, mert ez nekem jön) adom elő, így beszélek, hogy nagyon, mindent én szervezek, mindig én akarok szerepelni, középen lenni. Ugyanakkor nem hiszem azt hogy körülöttem forog a világ, én nagyon sokat foglalkozok magamon kívül az emberekkel, tehát tanár (is) szeretnék lenni, imádok tanítani, hogy látni az értelmet az arcukon, rávenni embereket valamire amire eddig nem volt kedvük (és nem rájuk erőltetni), beszélgetni, stb. És ha valaki megjegyezné hogy mondjuk visszavehetnék magamból vagy álljak már le akkor tuti nem lenne az hogy azontúl nem szervezkednék, hanem mondjuk bevenném a szervezésbe de nekem ez lételemem, nekem csak úgy jön.. Van hogy olyan beleéléssel mondok valami teljesen egyszerű dolgot hogy megkérdezik hogy: igen, és utána? És mondom hogy Ennyi. és mondják h jaaa. mert azt hiszik majd még lesz csattanó is...:D

14L

Ám csak úgy kiváncsiságból, ti hogyan viszonyultok az ilyen emberekhez?