Kilátástalanság, unalom, düh?

azért nézz utána annak az átképzésnek, hátha találsz valami olyat, ahol adnak egy kis pénzt is a képzés idejére, és tanulhatsz egy olyan szakmát, ami érdekel, és jobban keresel vele.

vagy irány külföld.

Válts szakmát mindenképp, és ha kell várost, mert az a fizetés nem igaz hogy mindenhol annyi. Ahogy előttem is írták egy szobát is lehet bérelni, nekem mikor nem volt melóm (2001), és nem találtam sehol a városunkban akkor fogtam a kispolszkimat, belepakoltam a kis cuccom, és felmentem pestre, ahol találtam is munkát egy jó helyen.

1.5 év múlva nagyon jó emlékekkel, új ismeretségekkel, és egy pontosan ugyan ilyen verdával mentem haza:

[link]

Az adta az első lökést, hogy nem szabad otthon ülni és várni a csodát, mert nem fog jönni. Azóta volta most nyáron megint pesten fél évet (hát nem olyan mint volt), majd Londonba költöztem.

Biztos, hogy megpróbálnék egy más munkakört. Ismerek olyat, aki vegyész volt, és most bankban dolgozik mint minőségellenőr. Persze tanult valamit hozzá, de meg lehet csinálni, nem kell beletörődni valamibe, ha azt érzed, több van benned. Vannak olyan szakmák, ahol nem is a papírt nézik, inkább a tudást, azt pedig az internet segítségével ma már könnyebben megszerezheted, mint régen. Mindenképpen próbáld meg pozitívan motiválni magad.

Üdv!

Leftlegged Player :)

Ne törődj bele!

Hidd el, átérzem a helyzeted! Szintén 26 éves vagyok, lány, minimálbért kapok, nem szeretem, amit csinálok, esélytelen ebből a pénzből bármit is...

De nem adom fel, nézem a lehetőségeket, hátha...

Biztos sikerülni fog neked is!