Miért furcsállják a az emberek, hogy alig ismerek bárkit?

Nyolc évig nem laktam otthon. Szakközépben kollégista voltam, és fősulin is. Most hazaköltöztem, és dolgozom, hogy el tudjak menni MA képzésre is. A munkatársaim folyton kérdezgetik, hogy ismerem-e ezt vagy azt az embert a városból, és mindig nagyon furcsán néznek, amikor azt válaszolom, hogy nem. Könyörgöm! Nyolc évig alig voltam itthon, csak szünetekben meg vizsgaidőszakban. Csak nem azzal töltöm az időmet, hogy járom a várost, és becsöngetek mindenkihez, hogy megismerjem?! Ráadásul mondtam is nekik, hogy nem laktam itthon egy ideje. Sőt, olyan is van, aki azt furcsállja, hogy huszonhárom évesen még nem mentem férjhez, és nincs gyerekem. Máshol is vannak ilyen emberek?