Ezek utan szegyenlem, hogy magyar vagyok. Errol miert nem beszelt senki?

Visszatértem :)

Nem akarok egyenként válaszolgatni, de egy apróságot megemlítenék. Nem rég lezajlott a népszámlálás. Volt egy kérdés benne, miszerint milyen nemzethez tartozónak érzed magad. Nos, az én családi hátterem és eddigi életpályám enyhén szólva kusza, ezért úgy gondoltam európainak érzem magam. Elég fura, hogy az eu tagjaként hibás választ adtam...

Őszintén szólva, aki az mondja, hogy egy nép genetikailag kevésbé/jobban hajlamos bármire, az egy nyomorult, korlátolt, ostoba náci. A fenti kedves vitapartner is előadja, hogy mennyi sok náció-beli emberrel beszélt. Ugye nem baj, ha azt feltételezem, hazudik. És szintén neki, egy kis történelemóra: a magyar, mint nomád nép, terjeszkedése megegyezett a nomád normákkal. A leigázott területen kiirtották a férfi lakosságot, a nőknek kivágták a nyelvét és megerőszakolták őket. Ezáltal az erőszak gyümölcse csak magyarul tanult meg, és senki nem adta át a nemzeti normáit, tehát magyar gyermek lett. Vagy kell még példa? Zsidótörvényeknek utánanézhetnél. Sehol a világon nem került úgy és akkor bevezetésre.

Ezért, szépen kérek minden magyarkodót, hogy ne állítson marhaságokat, ne mondja, hogy a magyar genetikailag milyen, a genetika fogalmának nincs ilyen irányú vetülete!

08:52

Most komolyan, tegyük fel, hogy a film provokáció. De miért? Kinek áll érdekében, hogy csináljon egy olyan dokumentumfilmet ami már a tényekben is hibádzik? Ki az aki emiatt bűntudatot érez (és hozzá kell tenni, aki kompetens, tanult ember)?

Véleményem szerint, csináltak egy dokumentumfilmet ami feldolgoz bizonyos eseményeket, ami helyi viszonylatban fontos, globálisan viszont nem. A kérdező egy nagy szívvel rendelkező, talán kicsit butuska falusi lány aki (egyébként nem kompetens és nem tanult) megrökönyödött az emberi kegyetlenség egy megnyilvánulásán. Végignézve a dokumentumfilmet, nem éreztem úgy, hogy ez kifejezetten egy magyarság ellen irányuló valami lenne.

Kérdező:

Tényleg nem kell a szavaimon megsértődni. Kompetenciádra vonatkozóan, a kérdésedből adódóan: te is genetikailag akarod predesztinálni a nációkat. És ha olvastad a hozzászólásaimat, láthatod, hogy nem cáfolom a történteket, csak nem látom a történelmi jelentőségét.

Végigolvastam a hozzászólásokat. Vélek összefüggést találni a helyesírási hibák, azok jellegéből levonható következtetések és a hozzászólás tartalmi sivársága, csőlátása között.

Úgy tűnik, a csitító szó, a megértés eredménytelen az ilyen habitusoknál (eddig is ez volt a meggyőződésem).

A kérdező elkeseredése érthető, de talán kissé túldimenzionált. Én is azt gondolom, hogy nagyon nehéz lenne népek között genetikai különbségeket tenni - a hőzöngés nem érdekel, de e téren különösen elvárom az alapos és minden részletre kiterjedő bizonyítást. A hangerő számomra érdektelen, a halk szót eredményesebbnek (hitelesebbnek) tartom. Viszont vannak népek között történelmi tapasztalaton alapuló szokások, amelyek nagyon erősek, szinte változtathatatlanok. Szűkebb csoportoknál még inkább. Egyes emberek pedig annyira kivetkőzhetnek magukból, hogy az állat jelző az állatra nézve sértő. És sajnos ez utóbbiak minden népnél megtalálhatók, az emberi butaság és gonoszság végtelen.

Egy háborúban különösen sok gonoszság történhet, bár azon az állásponton vagyok, hogy azért ez is emberi minőség kérdése. Viszont sem Újvidék, sem az erdélyi bevonulás, sem a szerb partizánok, vagy máskor a román hadak bevonulásai nem egy nagy háború részei (különösen nem annak kimerítő szakasza), hanem önálló cselekmény volt. Ezért a felmentést ezekre az esetekre kevésbé tekinteném érvényesnek. A madéfalvi veszedelemben sem mindenki halt meg, mert voltak emberségesebb "labancok" akik, tudták hogy kell a főbelövés elkerülésével emberségesnek lenni. Nem is beszélve a magyar 1944-es eseményekről! Mert ez elsősorban mentalitás és tudás kérdése.

Mindent összevetve, az sem fontos, hogy az összes kép hiteles-e. A fontos, hogy a történet alapvetően hiteles (hitelét más forrásokkal egybecsengése adja), és hogy ezt bűnnek megélni lehet, de speciális tragédiának azért nem, mert nem egyedi, és harci cselekmények sajnálatos velejárója. És főleg nem népspecifikus. A legfontosabb, hogy tanuljunk belőle.

Kedves Woar!

"Magyarkodni" márpedig..nem lehet. Ez a szó értelmetlen. Ezzel a múlt század első éveiben a - jobbára frissen bevándorolt, galíciai eredetű - zsidó közösség tagjai gúnyolták azokat, akik tudatos elhatározásból - nyelvileg éppen úgy, mint kulturálisan - asszimilációra (vagy mondjuk inkább: akkulturációra) törekedtek. Ma már tehát - és az asszimilálódni nem akaró, (hisz eleve magyar!) társadalom bármely tagjára alkalmazni...hogy finom legyek: nonszensz.

"Magyarkodni" tehát nem lehet. Magyarnak lenni mindegyikünknek lehetőség (hogyha már adottság is:-)). Ki él vele, ki nem. A választás szabad.

A zsidótörvényekről: nem. Azokat sem a magyar állam vezette be mindenkinél előbb. Az adott korban Németország, Magyarország, Olaszország és a megszállt országok területén általánosan proklamálták őket. A Horthy-kormányzatnak eszébe sem jutott hogy megsemmisíteni akarja a zsidóságot, hisz még menekülőket s befogadott - lengyelországiakat elsősorban. Világos volt, hogy háborúba lép a németek oldalán, ezért úgy gondolta: a zsidó lakosság jogai/lehetőségei korlátozásával porhintésszerű engedményt tesz majd nekik - de többet nem akart. A deportálásokra irányuló német követelőzést és nyomást utolsó pillanatig ki is védte. Az ország német megszállása okai között éppen hogy ez is ott volt. Magyarország tehát NEM Európa "fekete báránya": nem is volt, nem is lesz.

Szép ünnepet!