Miért ilyen a magyar?

Háromféle ember van ebben az országban,.. háromféle magyar. Mind a három egyezik abban, hogy elégedetlen a világgal, a kormánnyal, ami ennek a világnak a nyakán ül, a rendszerrel, mindennel. Panaszkodnak, morognak, keseregnek, átkozódnak. Aztán egy részük úgy próbálja megoldani a maga bajait, hogy kiszolgálja a hatalmon lévőket. Csatlakozik hozzájuk. Hasán csúszik, farkát csóválja, s ha odalöknek neki egy koncot, s befogadják cselédnek, akkor veszettebb lesz a veszett kutyánál, marósabb a vad farkasnál, kegyetlenebb az ellenségnél, kommunistább a kommunistánál, csakhogy bebizonyítsa a maga hűségét, és nagyobb koncot kapjon érte.

Egy másik részük az ellenkezőjét teszi: feláll a két lábára és verekszik. Védi azt, amiről úgy érzi, hogy az övé. A maga jussát az élethez. A maga jussát a szabadsághoz. A maga jussát ehhez a földhöz, melyen született, s mely a hazája. Verekszik másokért is, mindenkiért. A mások jussáért, a mások szabadságáért. A még csak meg sem születettekért is verekszik. Mindenkiért és mindenki helyett.

Aztán van a harmadik csoport, a nagy csoport, amit úgyis nevezhetünk: a nép. Akinek nincsen arca, sem rossz, sem jó. Sem szép, sem csúnya. Se nem hős, se nem áruló. Senki és semmi. Tömeg. Nyáj. Nem tesz se jót, se rosszat. Semmit se tesz. Csak meghúzódik és vár. És mint a fű a rátaposó láb alatt, meghajlik, meggörbed tűr, mindent eltűr, s amikor tovább lép a nagy láb, akkor lassan felegyenesedik megint. De sohasem egészen. Egy kissé mindég meghajolva marad, készen arra, hogy újra lelapuljon egy másik láb alatt. Érted? Eszébe sem jut, hogy tegyen valamit a rátaposó láb ellen, megvágja, megszúrja, küzdjön ellene, kockázatot vállaljon jussáért, a szabadságáért, bármiért, érted? Ez a nagy tömeg. Ez a nép.

/Wass Albert/

Azt hiszem, én egyik csoportba sem tartozom. Csupán el akarok húzni innen.

A miértre nehéz válaszolni. Talán a történelem és a pszichológia ezt tanította. Az elődök ezt adták tovább. Amúgy ha reálisan nézed, nagyon sok mindent nem tudnánk csinálni. Pl ami az EU által meg van határozva, azt meg kell csinálni. Úgymond kisebb ügyekért tudnánk csak felszólalni. Más országban (pl független Svájc, liberális USA) elképzelhető, hogy nagyobb eredményeket lehetne elérni. Mo. mindig más országokra támaszkodott, így a függés miatt nem tudnánk mit csinálni.

Miért ilyenek vajon a magyarok? (Miért VAGYUNK - mi - ilyenek)? Talán mert ez a nép mára már agyongyötört. Fáradt. Tudom ugyanakkor, hogy az a fajta, amely fél-holtában képes a legvadabb felhördülésre. Akkor talpra ugrik: minden tartalékát mozgósítja.

A Kérdező kommentjéhez:

"Miért van több jog a cigánynak, mint a magyarnak?" Ezt a helyzetet kívülről kényszerítik ránk. Az EU retteg a cigány-invázió rémálmától. Sanda játékot játszik. Folyamatosan elmarasztalja az országunkat "rasszizmusban", cigány-elnyomásban, kirekesztésben, etcetera. Tudja, hogy ennek ellenkezője igaz, de ezzel rákényszeríti a mindenkori kormányt, hogy "túllihegjen" és "túlteljesítsen": előjogokat (is) adjon a cigányságnak, hogy Brüsszelnek/Strassbourgnak ne legyen kifogása. (Ami azonban továbbra is van, hiszen a túlkompenzáló, szolgai hozzáállást folyamatosan fenn kell tartani.) Az így kicsikart pozitív megkülönböztetés ma minden területen megnyilvánul: segélyezés, cigánybűnözés "ejnye-bejnyével" való kezelése, tíz év alatt 120 milliárd "felzárkóztatási programokra" - és így tovább. Az arrogancia és magyarellenesség eltűrése ma már csak annak nem világos, aki csukott szemmel él a vakvilágba.

Az ún. EU-nak csak egy a célja: itt tartani a velejéig ismert, rettegett - de retorika szintjén, sanda tudatossággal, áldozatnak beállított - cigányságot a Kárpát-medencében. Ha a mi pusztulásunk árán, akkor úgy.