Van más is akinek nagyon nehezen ment a gimikezdés? Mit csináljak? (Kérlek olvassátok el)
Arról lenne szó, hogy nagyon jó osztályom volt az általánosban,(amúgy több iskolába jártam már, de mindenhol voltak barátaim)Olyan családias volt. Most pedig fölvettek egy nagyon jó gimnáziumba, ahová egy olyan ember se jár akit ismernék, az osztályom 36 fős, nagyon nem szimpatikusak, beképzelt, és nagypofájú szinte mindenki, a lányok pedig elég p.csásak. (Tudom nem szép ilyet mondani, de tényleg rossz osztályba kerültem, mindenki ilyen felületes, beszólós, beképzelt.) Én pedig próbálkozom odamenni emberekhez, barátkozni, kedves vagyok, de képtelen vagyok úgy viselkedni mintha nagy haverjaim lennének már vagy 1000 éve. Egész nap a sírógörcs kerülget, pedig sosem voltam ilyen. De az is előfordult már nem is egyszer, hogy(én jó angolos vagyok, mert éltem külföldön)angol dolgozat előtt odajön hozzám egy lány, hogy jajj ülünk együtt? Máskor meg eszébe se jut senkinek, mert a nagyarcúakat részesítik előnyben.
Megpróbáltam átmenni egy fokkal rosszabbnak számító gimnáziumba(oda jár pár régi ismerősöm), de nem vettek át, mert már nincs hely. Beszéltem a régi barátaimmal telefonon, ő nekik teljesen jó minden, és imádnak bejárni. Hogyan lehetne megoldani egy ilyen hülye helyzetet? Félévkor van esélyem hogy átvesznek?(Amúgy átlagos vagyok, normálisan öltözöm, büdös se vagyok, bunkó se, és túl komoly se vagyok, de idegenekkel én nem tudok puszipajtást játszani)
válasza:Teljesen megértelek.
Én olyan környezetben nőttem fel, ahol az olyan dolgok, mint a cigi, pia, szex nem volt téma. Mikor felkerültem középsuliba, szinte sokkot kaptam ezektől. A többiek olyan vígan tárgyalták ki a "szexuális életüket", mintha csak arról beszélnének, mi volt a tegnap esti filmben. Simán elmondták, hogy hogy rúgtak be, hogyan mentek bulizni. Én ezt nem tudtam elhinni, hogy létezik ilyen. Valószínűleg én nevelkedtem burokban, mert az ismeretségi körömben ez nem dívik.
Na, akkor és ott, nagyon sokkolt. Egyszerűen nem illettem oda, nem tudtam mit kezdeni a helyzettel, nem találtam a helyem. Minden bajom volt. Volt, hogy sírva jöttem haza, volt, hogy a suliban is majdnem sírtam. Nem tudtam enni, az étvágyam elment, hónapokig alvászavarral küszködtem. Engem nagyon megviselt ez a világ, sokat is fogytam.
Aztán úgy ez az egész "megszokottá" vált. Már fel sem veszem, hogy az osztáytársaim azon röhögnek, hogy hogyan elégítik ki orálisan a barátjukat, milyen volt az anális szex tegnap este, vagy hogy mennyit hánytak a buli után berúgva. Rosszul hangzik, de neked is megszokott lesz. Én is tervezgettem, hogy elmegyek, de aztán mi a garanci arra, hogy ott másabb lesz ? Honnan tudod, hogy ott nem lesz-e még rosszabb ?
MAradtam. Bár még mindig énv agyok a csendes kislány, már nem érdekelnek ezek a dolgok. Leérettségizek, aztán feléjük sem nézek.
Egy valamit jegyezz meg, mivel látom, hogy mit írtál. Soha ne engedd, hogy rádszálljanak, lássák kivel van dolguk. Nem kell mindig mosolyogni, nem kell mindnekinek a kedvében járni ahhoz, hogy kedveljen. Mert így csak kihasználnak. Egyik nap a házid, másik nap a rágód, holnapután már a pénzed kell.
Ha akarsz, írj priviben, válaszolok. Ugyanabban a cipőben jártunkj/árunk.
16/l (11.oszt)
Köszi!
Fogok írni privátot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!