Miért vagyok megint egyedül? Mit csinálok rosszul?

Sajnos eddig nagyon visszahúzódó voltam, + voltak furcsa dolgaim is és ezért senki nem akart velem barátkozni. Évekig jártam pszichológushoz, iszonyú kemény harcot vívtam magammal, de most már magabiztos, viszonylag nyitott vagyok és teljesen normális. Sajnos a középsulis oszt. társaim nem adtak 2. esélyt, de szerencsére lett ott egy jó barátnőm. Nagyon vártam az egyetemet, ahol végre tiszta lappal indulhatok. Tudtam, hogy belőlem soha nem lesz a társaság középpontja, akinek 1000 barátnője van, de azért 1-2 barátnőt jó lenne szerezni. Elmentem gólyatáborba is, ahol volt pár olyan ember, akikkel jól kijöttem. Igyekeztem nyitott lenni, beszélgetést kezdeményezni. Elkezdődött az egyetem, megkerestem azokat, akikkel a táborban beszélgettem. Beszélgettünk párszor, de inkább azokhoz mentek, akikkel egy koleszban laknak, vagy régi oszt.társak voltak stb. De én otthon lakom és egy régi oszt. társam sincs itt. Próbáltam másokkal is beszélgetni, sikerült is, de olyan tartós dolog nem lett belőle. Lehet, hogy ebben az is közrejátszik, hogy az első óráról elég sokat késtem, akkor mondta az egyik tanár, hogy ha már itt vagyok, menjek be hozzájuk, bár nem oda vagyok beosztva, a végén pedig megkerestem a többieket. Persze addigra már nagyjából kialakultak a társaságok. hozzáteszem, hogy eddig gyakorlaton voltunk és egész héten ugyanabba a csoportba voltunk beosztva, de ez jövő héttől megváltozik, minden órán másokkal leszünk együtt.

18/l