Mit kellene csináljak, hogy történjen velem valami?
Egy középsuliba járok, reggelente bebuszozok, beülök a terembe, átolvasom az anyagot, a szünetekben elugrok kávézni, vagy mászkálok a folyosón. Mikor vége a napnak, általában hazabuszozok, vagy néha leugrok a boltba, aztán haza. Az 5 napból 3-on valamilyen előkészítőre vagy korrepre járok, szóval villámgyorsan elmegy a hét és péntek délutántól leáll a "gépezet", majd értetlenül nézek magam elé, hogy "és akkor a hétvégével mi van?".
Másoknál (pl idősebb emberek, amikor mesélnek a fiatalkorukról) azt látom, hogy az ismerkedések, mintegy láncreakcióként alakították az életüket és adták a lehetőségeket, mind karrier, mind szerelem/csajozás szempontjából.
Mit rontok el, talán mindenkihez oda kellene mennem és betolakodnom az intim-szférájába, hátha megkedvel? Nagyon nem világos számomra ez az egész, vagy talán ezzel jár a diákélet?
válasza: válasza:19:55
Kösz a választ. Az az igazság, hogy hozzánk nem akarok senkit hívni, mert itt gyakorlatilag semmit nem lehet csinálni, ráadásul vagyunk egy páran a házban és őszintén szólva nem hinném, hogy szülők, nagyi, kutya, testvérek közt annyira ki tudnánk bontakozni, hisz még egyedül sem megy.
Moziba szívesen járnék, csak divat lett a kisvárosokban megszüntetni őket, így a legközelebbi valamire való mozi 1 és fél órányira van... Mondjuk eddig is úgy volt, hogy 1 hónapos késésekkel adták a filmeket amikor még volt mozi.
Azt sem tudom, hogyha úgy alakulnának a dolgok, hogy összejönnék egy lánnyal és megkívánnánk egymást, vajon hol feküdnénk le? A legreálisabbnak egy bokor tűnik jelenleg. :D
válasza:És hol vannak az ált. iskolás barátaid? Velük is lehetne kapcsolatot tartani. Bár úgy látom, 15, 16 évesen elég suták még a gyerekek. De el lehetne menni szalonnát sütni erdőbe (fiamék ezt csinálják), és ott aztán jót lehet hülyülni. Témát nem kell adni, jön magától. Csajokkal is lehet ezt csinálni. Valaki másnál is összelehetne jönni, oda mondjuk 2, 3 ember, nem több. És ha van új DVD, vagy videó (ahol még van ilyen), amit a többiek nem láttak, együtt megnézni. Szerintem számtalan alkalom van. De lehet segíteni is. Ha valaki építkezik pl. fel lehet ajánlani a segítségedet. Ilyenkor születnek a legjobb barátságok. Vagy hétvégén diákmunkát vállalsz. És ott is lehet ismerkedni, és még pénzt is keresel. Minden közösség, és hely, ahol emberek vannak. alkalmas a barátkozásra. CSak lásd meg a lehetőségeket. Még a postán is lehet dumcsizni a várakozás közepette.
Mivel ez nem csak a te problémád, hanem sok más fiatalé is, ez nem lehet a te hibád. Inkább, ahogy mondtám, még suták vagytok.
Hétvégén tánciskolába is lehet járni, vagy tanulni egy plusz idegen nyelvet. (Mondjuk anyádnak is segíthetsz, hátha vannak ötletei neki is.)
Szóval, a metakommunikációt jobban meg kéne ismerned. Kölcsönözz ki a könyvtárból ilyen témájú könyveket, olvasd el, máris jobban értesz majd az emberekhez, és könnyebben felismersz helyzeteket, amikor lépni tudsz, nyitni tudsz a másik ember felé. Sok sikert!
(Azért pihenj is néha!)
09:39
Kösz a választ.
A metakommunikációt ismerem, olvastam is már erről könyvet, stb, tehát a baj nem a helyzetfelismeréssel van, hanem konkrétan azzal, hogy amikor ott vagyok valahol, nem vágyom ismerkedésre, de amikor egyedül vagyok, akkor igen. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!