Hogy lehetne elérni, hogy az emberek szemléletet váltsanak végre?
Erre a hitelőrületre gondolok. Egyszerűen az agyamra megy, hogy mindenki sajnáltatja magát, hogy milyen magas a hitele, meg minket utál, mert mi nem vettünk fel. Ha bármit veszünk, megkapjuk, hogy "persze, ti szerencsések vagytok, nincs százezres törlesztőtök". Azt valamiért ilyenkor elfelejtik, hogy a hiteleket egyrészt maguknak vették fel, másrészt aki megkérdezett minket, annak mindnek azt mondtuk, hogy ne tegyék, mert nagy szívás lesz. Most persze ülnek a nagy házaikban és vajas kenyeret esznek és minket utálnak, mert a kis lakás fenntartása mellett van pénzünk szórakozásra is.
A másik, hogy egyre többen a családban és az ismerősök között is úgy képzelik, hogy az államnak kötelessége lenne őket kirángatni a sz*rból, meg hogy a bankokat meg kéne büntetni, amiért ilyet tettek velük. Megint az jut eszembe, hogy aki minket megkérdezett, mindenkinek elmondtuk, hogy azért nem kéne, mert kockázatos, megjárhatják vele. Tehát ha a bankban nem is mondták el, mi elmondtuk, tehát tudhatták. Most mégis másra hárítanák a felelősséget.
Oké, nehéz beismerni, hogy elszúrt az ember valamit, na de ennyire? Már ott tartok, hogy nem akarok semmiféle összejövetelen részt venni, mert rögtön a torkomnak esnek.
válasza:"Rám kiskorúként terhelte anyám a jelzálogot. Meg sem kérdezte, hogy akarom-e. És most nekem is fizetnem kell, pedig én ezt nem akartam!!!
És így jogosan sírok, mert anno 17 évesen jogom lett volna beleszólni, soha nem mentem volna bele!!!!"
Nekem ez santit. Akkor most neked van a neveden 1 fel lakas/haz? Leirnad reszletesebben?
válasza:Nekünk sincs hitelünk.
Amikor néhány éve minden ismerős vette az új kocsikat, meg költözött lakóparkokba, házat épített, kicsit rosszul éreztem magam, h mi "ilyen csórók vagyunk".
Azóta az ismerősök hozzánk járnak panaszkodni, és nem értik, hogyan lehet, h tudunk megtakarítani, járunk egzotikus helyekre nyaralni, stb...
Ehhez csupán annyi kellett, h józanul bánjunk a pénzünkkel.
Kicsit sajnálom őket, de semmiképpen nem gondolnám, h az államnak kellene megmentenie ezeket a hiteleket.
Árverezzék csak el a lakásukat, és költözzenek albérletbe!
Ott is élnek tisztességes emberek.
válasza:Nektek is van hiteletek, akkor is, ha csak 5 év a törlesztő. Ha az alatt az 5 év alatt elveszítitek a munkátokat, gond nélkül eladják a fejetek felől a lakást ugyanúgy, mint másé felől a házat. Semmi különbség.
Ha valaki nagy családot akar, annak nem menőzés a 125 m2 ház, hanem szükséges. Az tény, hogy nagycsaládot nem lehet benyomorítani 40 m2-be, ahhoz családi ház kell, ami sokba kerül. Hitel nélkül nem megy, csak annak, akinek nagyon bejött a vállalkozása, vagy pedig tisztességtelen úton szerzett pénzt. Hagyományos bérből nem lehet annyit félretenni sosem, hogy kijöjjön belőle egy hitel nélküli ház. Akkor mondjanak le a nagy családról, és szűkölködjenek örökké?
A hitel nagy kockázat, de az élet meg rövid. Sosem tudni, mi történhet, de a nyomorra tervezni sem érdemes. Az úgy nem élet.
Az okoskodásod arról, hogy nem szabad hitelt felvenni, érthetetlen, hiszen van hiteletek nektek is. Nem sok embert ismerek, akinek nincs. Mi az alternatíva? Maradhatnak a szülőknél várva, hogy meghaljanak, vagy élhetnek örökké albérletben. Na annál még a hitel is jobb.
Nekem a legjobban abból van elegem, hogy ha valakinek egy kicsit is jobban megy a másiknál, akkor ő válik a legfelsőbb bölccsé, és osztja a kéretlen tanácsokat boldog-boldogtalannak, miközben halvány lila gőze sincs arról, miről is beszél.
Oké, talán nem voltam egészen érthető. Hitelünk már nincs, de valóban volt.
Mindamellett nem mindegy, hogy vesz fel az ember hitelt. Mi gyűjtögettünk fiatalon, így relatíve minimális összeget kellett fölvenni. Azt nagyon gyorsan visszafizettük. Most megint gyűjtögetünk. Ha végre lesz gyerekünk, még két gyerekkel is elférünk itt, legalábbis amíg oviba nem mennek. Ez ugye minimum még 4-5 év. Ez alatt az idő alatt is gyűjtögetünk. Ez azt fogja eredményezni, hogy ha eladjuk a lakást, annak az árából, plusz még amit félretettünk, már lesz egy viszonylag komoly tőkénk. Olyan 10 millió körüli összeggel számolok (mivel ugye én ki fogok esni a munkából a gyereknevelés miatt), persze attól is függ, mennyit kamatozik a félretett pénzünk. Annyit esélyes, hogy fog, amennyit az első hitel kamata elvett, tehát gyakorlatilag nullszaldósra jövünk ki. Azaz 10 millió befektetett pénzből 10 milliós értékű ingatlant tudunk venni. Plusz mellé valószínűleg kelleni fog felvenni hitelt, mert 10 millióból igen nagy mázli kéne, hogy jó házat vegyünk. De mondjuk legyen 15 millió, az már elég pénz lesz. 5 milliót veszünk fel, ez azt jelenti, hogy mondjuk max. 7-8at visszafizetünk, tehát lesz egy 15 millás házunk kevesebb mint nettó 20 milláért.
Na de aki felvett 15 millát 20-25 évre... ha nincs semmi gond és kockázat, akkor is minimum a dupláját kell visszafizesse! De még kockázatot is vállaltak a tetejébe, és bele is buktak sokan.
Nem arról van szó, hogy szerencsés voltam és osztom az észt. Hanem hogy egyszerűen bele kéne gondolni az ilyenekbe, nem hűbelebalázs módjára hitelt felvenni. Először is drágább. Másodszor kockázatosabb. Probléma bármikor közbejhet, elveszíted az állásod például. De nem mindegy, hogy ott van a hitel, amit fizetni kell, vagy pénzed van félretéve, amit ugyan lakásra gyűjtesz, de adott esetben hozzá tudsz nyúlni, ha kell.
Ezt kéne megérteni, hogy ez nem szerencse, hanem tudatos tervezés kérdése. Pontosan erre gondolok, amikor szemléletváltásról írok. Gondold át, nem sokkal logikusabb, amit leírtam?
válasza: válasza:Nem igazán világos számomra, hogy mi is zavar Téged. Az, hogy az emberek kockázatos hitelekbe verik magukat, vagy az, hogy panaszkodnak erről.
A hitelvállalás mindenkinél privát dolog, senki fejéhez nem szorítanak fegyvert, hogy ezt tegye (ha az egzisztenciát mint társadalmi nyomást nem tekintjük annak), ha anno így döntött, hát így döntött.
A panaszkodásra én is haragszom, nagyon unom már. Nekem sem megy úgy, ahogy szeretném, én is törlesztek, és én is próbálok kis lelkierőt meríteni innen-onnan, hogy legyen mivel nekiszaladni a következő napnak, de nem untatom ezzel a környezetemet.
Az viszont (ha tényleg van ilyen - bár miért nem lenne), hogy valaki azért veri hitelbe magát, hogy nagy családos lehessen, hát már bocs.. De ez is "megengedhetem-e magamnak" kérdés, és miért vállal valaki sok gyereket, ha nincs rá elfogadható alap? Ha nem úgy jönnek be a számítások, azt nem elég pusztán lelkileg feldolgozni, a gyerekeknek is meg kell magyarázni.
válasza:Egyetertek "11:56"-tal:
En mondjuk durvabban mondanam: A termeszetes szelekcio resze, hogy egy tehetosebb csalad tobb gyermeket engedhet meg maganak...
Es en is szeretnek 50 feleseget/baratnot, csak nem tudom oket eltartani...
Átlagban havi 200 körül keresünk :) Ez nem irreálisan magas jövedelem szerintem egy dolgozó párnak. Ebből kb. 100 megy a lakásra, a maradékból kényelmesen megélünk.
Tulajdonképpen az egész együtt zavar. Azok különösen, akikkel beszélgettünk a hitelfelvétel előtt és hússzor mondtuk, hogy gondolkozzanak, mielőtt kockázatot vállalnak. És hogy mekkora kockázatot vállalnak. Akkor legyintettek, most meg panaszkodnak. Legalább ne panaszkodnának.
Oké, tudom hogy nincs értelme ezen felhúzni magam, tulajdonképpen nem is tudom, miért írtam ki a kérdést. Bár ha csak egyvalaki elgondolkozik ezen majd, mielőtt hitelbe ugrik, már volt értelme. Meg nekem egy kicsit jó kiereszteni a gőzt. A társaságban nem lehet, mert ott "mázlista" vagyok. Külön fájdalmas.
válasza: válasza:Azért írtad ki, mert nagyképű vagy, és azt hiszed, csak a te életfelfogásod a jó. Pedig nem így van. 200-ból 100-at elrakni, és a maradékból kényelmesen megélni nem lehet. A rezsi és a kaja elvesz a maradék 100-ból 60-70-et, a többit költhetitek magatokra.. amíg gyerek nem lesz. Aztán már nem lehet félrerakni 100-at, kivéve, ha a gyereken spóroltok majd, amit simán kinézek a hozzáállásodból. Havi 100 mellett pedig beletelik 9-10 évbe is, amíg megvan a 10 millió, a legjobb esetben is. Utána jöhet az 5 millió hitel, ami újabb 10 évre havi 65.000 Ft. Akárhogy nézem, ez így is 20 év lesz, kiemelkedően magas törlesztővel, a legeslegjobb esetben. Mire a gyerekek felnőnek, meglesz a hitelmentes ház, ami már túl nagy lesz 2 embernek.
Akkor már inkább legyen meg rögtön, és a törlesztőt kelljen fizetni 25 évig, mintsem keservesen spóroljak mindenen, és csak akkorra legyen meg a házam, amikor már nincs is rá szükségem. Oké, 20 évesen felveszem 25 évre a hitelt, de 45 évesen megszabadulok tőle, miközben a gyerekeim a nagy házban nőttek fel, ti meg nyomorogtok, kucorogtok, de meglesz a házatok ugyanakkor, csak élni nem éltetek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!