Mennyire vállalható a homoszexualitás ma Magyarországon az egyén számára?

A homoszexualitás elfogadottsága sajnos foglalkozástól is függ. Művészek esetében pl. könnyebben vállalható, -nekik ugye könnyebben "megbocsát" (nem mintha bűn lenne) a társadalom bármit, amit "szélsőségnek" tart; vagy bizonyos esetekben egyetemi tanár esetében, pl. bölcsész tanszékeken, ahol könnyebben elfogadják a "hóbortokat".

Nézd, én biszexuális, most már inkább leszbikus vagyok, egyelőre elég jól titkolom, még szórakoztat is, hogy senki sem gyanakszik. Később nem tudom, hogy lesz. Mivel sokoldalú személyiségnek tartom magam, lehet, hogy nem hozom nyilvánosságra, mert nem akarom, hogy az legyen, hogy "XY? Ja, a leszbikus..." Érted, én úgy érzem, csak egy aspektusa ez a személyiségemnek, és nem az egésze.

Hozzáteszem, szerintem a meleg férfiak iránt sokkal nagyobbak az ellenséges indulatok, mint a leszbikus nők iránt. Mivel én nem vagyok a sztereotopikus leszbikus nő, ami a kinézetemet illeti, kifejezetten nőies vagyok, és ugyebár azt szokták hinni az emberek, hogy a leszbikusok mind férfiasak, kevésbé vonzók, stb. (ez nem igaz) - el se hiszik rólam.

Olyan munkahelyet kell választanod, ahol nem turkálnak a magánéletedben, pl. az általános, középiskolai tanárságot nem javaslom, vagy az olyan közeget, ahol össze vagy zárva az emberekkel, és sokat pletykálnak. De vannak olyan munkahelyek, ahol önállóan dolgozhatsz, csinálod a dolgod és békénhagynak.

Továbbá, NE VEGYÉL FELESÉGÜL valakit ebben a helyzetben! Elhiszem, hogy megvannak a problémáid, de ne csak magadra gondolj!!!!! Hatalmas hibát követnél el! Nem lehetsz úgy boldog, ha boldogtalanná teszel mást/másokat. És - egy coming outoló újságíró mondta ezt, valamilyen Péter - nem tehetsz úgy boldoggá másokat, hogy Te közben boldogtalan vagy! Gondolj erre.

Egyetértek a hivatás megválasztásával, de nem lehet mindenki vállakozó, szabadúszó, művész stb.

Egyébként is, akárhol dolgozol, mindenhol valamilyen közeg körülvesz és a pletyka mindenütt jelen van, annyit tehetsz, hogy nem vered nagydobra a magánéletedet, de ha kiderül ( mert egyszer úgyis kiderül ), ne sajnáld az olyan emberek barátságát nélkülözni, akik emiatt szakítják meg Veled a kapcsolatot - az ilyenek sose önmagadért szerettek...

Valaki írta a külsőt, hogy általában a homoszexuálisak femininek, a nők maszkulin testalkatúak stb.

Ez márcsak azért is félrevezető sztereotípia, mert mindkét nemnél létezik ugyebár a domináns fél ( hím szerepű ), illetve a nem – domináns ( nő szerep ).

Szóval ezért sem lehet minden esetben kikövetkeztetni, ki homo egyértelműen.

Nekem semmi bajom nincs a homoszexuális emberekkel, nekik is joguk van megcsókolni egymást az utcán, esetleg felvonulást rendezni. (a budapest parádé mivel jobb? ugyanaz, csak heterokkal.)

Mindenesetre itthon az emberek nagy része nem képes megemészteni, hogy ilyen létezik.

Szerintem a homoszexualitást érdemes felvállalni, mert: 1.az ember teljesebb élhetet élhet, 2.nem kell titkolóznia, 3.minél többen vállalják, annál inkább hozzászokik a társadalom ehhez, 4.a homoszexuálisoknak van egy külön közösségük, ahol az egyén mozoghat, ahol teljes mértékben elfogadják, hisz mindenki olyan, mint ő.

Mindig jusson eszedbe, hogy nem mások miatt születtél, hanem azért, hogy te boldog legyél.