Szeretitek Pestet? Ha nem, miért nem? Ha igen, miért?

igen: közel van minden, jó tömegközlekedés, és minden elérhető.

nem: zsúfolt, mocskos, zajos, és hiába nem késelnek meg az utcasarkon, de sokszor félek itt-ott.

Én kimondottan utálom.

Rengeteg ember hatalmas tömeg a szag sem valami kellemes túl sok különböző nemzetiségű és hovatartozású ember.Mindenki olyan ideges ,hogy majd szétrobban.Senki sem figyel a másikra akár ott meg is halhat az ember a járdán le sem tojják.

Végül pedig az a hang és fényáradat pfujj...Az autók dudálnak és ordítanak este meg minden ki van világítva mint valami karácsonyfa.

Én egy párezer fős megyei jogú városban lakom ahol az emberek megállnak ,ha a mellettük lévő elesik egy duda szó sincs az autókból és a legfontosabb fák is vannak a környezetben nah meg este lehet a csillagokat látni..

Szóval ízlések és pofonok..

Nem mondom ,hogy utálom budapestet ,de nem szívesen vagyok ott..

Békéscsaba a kedvenc "falum"

Helló!

Én nem szeretem Pestet de ez az én véleményem.

Az oka az hogy többször is voltam már Pesten de egyáltalán

nem segítőkészek az emberek és nagyon koszos a város és én egyedül nem mernék sétálni az utcán mert félnék hogy meglopnak.Én szegedi vagyok és imádom a várost ahol élek.

14/f

Én igen, de itt éltem egész életemben, nem nagyon vagyok objektív elfogulatlan válaszoló. :)

Szeretem hogy tömegközlekedéssel bárhol ott lehetek, hogy minden kéznél van, hogy van választék, szeretem a nyüzsgést, és hogy ha közvetve is de a világ többi részéhez itt vagy a legközelebb (ha érted mire gondolok). A vidéki életet soha nem bírtam - tudom, hogy csak illúzió, de olyankor úgy érzem hogy el vagyok vágva valamitől (azt szoktam meg, hogy az ember az egyik eseményből folyamatosan a másikba sodródik). Egyszer-kétszer jártam csak más városokban, és sok közülük példaértékűen gyönyörű, vagy olyan intézményei vannak amik Pesten sehol, vagy ha vannak nincsenek annyira megbecsülve. De akkor is, nem tudom hogy hozzá tudnék-e szokni. Pesten lakni nekem olyan mint egy felfedezőtúra, szerintem most sem ismertem meg a városnak még az egy tizedét sem.

Én is mindig itt éltem, és én is szeretem, minden hülyeségével együtt. Olyan ez mint egy jóbarát, aki tudod, hogy kicsit defektes, de mindig is melletted volt. Jaj de költői vagyok.

Igazából valahogy az varázsol el, hogy mennyire rengeteg ember és történet és érzés van itt, néha a legváratlanabb helyeken. Meg ha hasraesek az utcán és kiröhögnek, soha többet nem fognak megint látni. Eheh.

Én most fogok odaköltözni.

Lehet hogy később, ha már megtapasztaltam, akkor nem így lesz, de egyenlőre imádom! Mindig olyan jól éreztem ott magam és toleráns vagyok a szeméttel és az emberekkel szemben.

Nem: kimondottan nem szeretem a zsúfoltságot, szemetet és a beképzelt városiakat.

A legjobb falun lakni, az emberek segitőkészek, a határi utakon akármivel verethetsz jogsi nélkül, nem kell kilómétereket utazni ha halászni akar az ember, nem fognak kirabolni/megkéselni ha részegen ordibálok...