Félek egy közelben lakó sráctól. Hogyan védhetném meg magam?

Nem igen szeretnék belekeverni ilyen téren senkit, pláne nem az édesapámat. Ha sikerülne is olyan helyen utolérni, ahol eltudja látni a baját, másnap gyanítom 40-en állnának a ház előtt, ezzel pedig nem lennék előrébb. Még mindig inkább csak nekem essen bántódásom, mint az egész családomnak!! Inkább bízom abban, hogy a spray elég lesz, ha probléma adódna, és igyekszem jó kondiban tartani magam, hogy ne legyen gond, ha futásra kerülne a sor. :)

A srácot sajnos már láttam rosszkor, rossz helyen, olyan helyzetben ahogy nagyon nem kellett volna, így remélhetőleg sosem fog merni komolyabban lépni, de azért ijesztő... Körbenézek küzdősport ügyileg. Egyszer valahol láttam egy riportot, hogy külföldön vannak olyan tanfolyamok, sokszor kifejezetten nőnek, ahol önvédelmet tanulhatnak ilyen helyzetekre. Nem tudom Magyarországon van e már hasonló, de nem tartanám hülyeségnek! :) Kifejezetten sportolni nem szeretek... úgyértem a kötött programokat, amikor megvan adva, hogy ettől eddig csinálnom kell azt amit mondanak, így nem vagyok benne biztos, hogy hosszútávon (akár csak hónapokig) megmaradna a lelkesedésem. Köszönöm szépen a válaszokat!

Van rendőr ismerősöm, sajnos éppen ebből tudom, hogy nem tesznek semmit, amíg tettlegességig nem fajul a dolog. Maximum odamennek az emberhez és annyit mondanak neki, hogy ejnye-bejnye, dehát gondolhatod ez mennyit számít.

Sajnos közeli ismerősi körben is előfordult, hogy lányt bántalmazta a párja, és hiába tett feljelentést, hiába járt a rendőrség nyakára, hiába próbált megtenni mindent úgy, hogy nem egy rendőr ismerőse van neki sem, egészen addig nem csináltak semmit, nem tudtak semmit csinálni, amíg a lányt úgy meg nem verte a srác, hogy 8 napon túl gyógyuló sérülést szerzett, és akkor ő még "jól járt", mert legalább életben van. Hány ennél szerencsétlenebbül végződő esetről hallani... Egyszerűen borzasztó az, hogy ma már azt is meg kell válogatni kivel áll szóba az ember, és nem lehet elmenni egy nyugis esti sétára, mert kitudja hol végzem, mégsem tehetek az ég világon semmit, azt leszámítva hogy várom nekem mikor esik komolyabb bántódásom, és megpróbálok felkészülni az önvédelmemre. (Gondolkodtam már egy rotveiler beszerzésén az esti sétáimhoz:) viszont ez a suli-itthon közti ingázás időtartamát még mindig nem oldja meg)