Kiábrándultam az emberekből. Más is érez így?
Annyira rossz, hogy az összes nagy barátságomból nem maradt semmi..Egy barátom sincsen.. :(
A pasik mindig csak átbasznak és kihasználnak...Egyszerűen már azt érzem, hogy nincs már olyan, hogy őszinte barátság, vagy igaz szerelem...
Annyira nem tudok már hinni az ilyesmiben, és annyira giccsesnek találom, hogy néha már a hányás kerülget...
Annyira szeretném azt hinni, hogy még találok olyan barátot az életemben, aki nem egy sz*rkeverő k*rva, de egyszerűen már semmi reményt nem érzek, hogy olyan barátot találjak egyszer, aki tényleg mindig mellettem van.
Tudom, hogy mindenféle kapcsolathoz 2 ember kell, és nagyon sok munka van benne, de egyszerűen eddig, mind baráti, mind párkapcsolatban mindig azt éreztem, hogy én kaparok csak, a másik fél meg egyáltalán nem töri magát.
Nem tudom mit csinálok rosszul, vagy mi a baj velem, de sokszor már annyira fáj, hogy nincs kihez szólnom, és már lassan "belebetegszem" ebbe az egészbe.
Június végén lesz egy éve, hogy munkát keresek, azóta sem találtam semmit, pedig vagy 200 helyre küldtem neten az önéletrajzomat, ha nem többre, személyesen is csomó helyen voltam, áruházakban, mindenhol, de semmi. Annyira kilátástalan minden, és olyan jó lenne, ha legalább 1 igaz barátom lenne, de közben meg az van bennem, hogy ilyen nem is létezik, és csak magamat áltatom, hogy egyáltalán ilyet remélek az élettől. :(
22/L
válasza:Nem vagy ezzel egyedül, velem is ezt csinálta az összes nő, barátom talán 1-2 van akiről tudom hogy nem b.sz át.
Én sem találok munkát már lassan fél éve, és még az életkorunk is egyezik...majd talán egyszer jobb lesz. De azt ne hidd, hogy minden ember mocsok. Akármennyi sz.r is ér az életben, ezt sosem szabad hinned. Nem minden ember mocsok, csak túl sokan vannak mocskok, és hangosabbak...és ez az egyik kártyájuk, hogy beadják neked, hogy mindenki ilyen. Nem mindenki ilyen, bár az igaz sajnos, hogy keresned kell, mint tűt a szénakazalban.
válasza:és azt nem gondolod hogy talán más körből kéne ismerősöket szerezni? inkább, mint az önsajnáltatás és emózás.
nekem is csak pár barátom van.
de pl főiskolából ahova 2 éve járok, senki, csak haverok.
Az a baj, hogy nincs munkám, tavaly végeztem idegenforgalmi szakmenedzserként, ergo pénzem sincs arra, hogy eljárkálják, és épp elég gáz, hogy a szüleimnél lakom még mindig, nem fogom még ezért is lehúzni őket. Sosem tettem. Fiatal koromban is inkább diákmelóra mentem. Csak épp már nem vagyok diák, és hiába adtam már be az önéletrajzomat csomó olyan helyre is, ahová kb. végzettség se kell, mégse kaptam állást.
Így elég nehéz ismerkednem. Egyébként igazatok van abban, hogy változnom kéne, és ezt írtam is a kérdésemnél, hogy nem tudom mit csinálok rosszul, nem tudom, hogy lehetnék jobb ember, szóval ez már bennem is felmerült, ha olvastad volna, akkor láttad volna, hogy nem csak másokra mutogatok, hanem magamban is keresem a hibát.
Szóval így elég nehéz ismerkedni új emberekkel, hogy nincs pénzem, hogy bárhová is menjek.
Másrészt pedig az eddigi tapasztalataimat írtam le, rengeteg emberben csalódtam az életem során, és elég csúnyán átbasztak sokan, kihasználták, hogy megbízom bennük, stb. Mivel 22 éve nem találkoztam olyan emberrel aki nem baszott volna át, és akiért így utólag tűzbe tenném a kezem, így ezt a következtetést vontam le, és mint írtam is a kérdésemben, én is halványan még reménykedem, hogy ez a feltételezésem, hogy már nem találok igaz barátot, vagy szerelmet, nem igazolódik be.
Lehet nem fogalmaztam érthetően, de köszönöm a válaszokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!