Munkahely, kollegák?
Meg próbálj belevinni egy kis pszihológiát, alacsonyabb iskolájú embernek amúgy is kevésbé tűnik fel az ilyesmi.
Mindíg azt próbáld megadni nekik amire tudod, hogy ráizgulnának, a krvák sikere is ebben rejlik, és sajnos az életben is kb így mennek a dolgok.
Cukor az élet, csak szopni kell tudni!
Van egy rossz hírem: ha kikezdtek, akkor ez feltehetően nem fog változni.
Amikor én a jelenlegi munkahelyemre kerültem (akkor még iskola mellett, szabadidőmben), engem sem szerettek, én kaptam a sz.r melót, én voltam mindig a rossz munkás, és voltam a kakukktojás. Azóta ők a beosztottjaim - a mai napig sem szeretnek, de mivel a felettesük vagyok, el kell fogadniuk az instrukcióimat és a véleményemet...
és a történet lényege: jött hozzánk egy új lány, akire a többiek rászálltak, úgy, ahogy rám régen, és mivel tudtam, milyen rossz érzés, ha mindenki csak fúr, melléálltam - javaslom, próbálj keresni egy embert te is, akinek a segítségével kicsit jobban elfogadnak a többiek és nem akarnak majd kiszúrni veled. Sok sikert! Nem mindegy, milyen érzésekkel dolgozza le az ember a munkaidejét!
Meg ha úgyérzed, sarokba vagy szorítva, vagy elakadtál, ne szégyelj kérdezni.
Mindíg kérdezz ha lehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!