Miért hazudunk? Jobban érezzük magunkat utánna?
azt mondtam, hogy a férjem beteg, azért nem jött velem (vendégség volt egy barátunknál, nagy társaság). pedig csak nem volt kedve, és megkért, hogy mentsem ki. szükséges volt, mert megsértődtek volna.
könyvelőként a NAV-nak rendszeresen hazudok. szükséges, hogy ne húzzák le a 20. bőrt is az ügyfeleimről (többek közt a saját férjemről).
En nem erzem magam jobban utana. Furdalna is a lelkiismeret. Kerulom a hazugsagot. Csak akkor hazudok, ha nagyon szukseges, de ilyen nagyon keves eset van. Nem tudom, hogy mikor hazudtam utoljara. Nalam csak ilyen apro dolgok szoktak lenni, hogyha valaki megkerdezi pl. hogy miert nem csinalok ezt es azt es nem azt vagom hozza, hogy mert engem untat vagy nem erdekel, mert nem akarom megbantani, igy azt mondom, hogy pl. mas dolgom van, nem erek ra. De ilyenek nagyon ritkan vannak.
Kerdezted, hogy miert hazudunk. Hogy egy bizonyos szituaciobol jol tudjunk kijonni es az igazsag elmondasaval sokszor ez nem menne. Nekem sokan mondtak, hogy nagyon oszinte vagyok, nincs is sok baratom, mert az igazsag (ha nem is durvan mondod meg) faj az embereknek. Inkabb halljak a hazugsagot, a mezes-mazos emberektol, aztan azok a hatuk mogott beszelik ki oket...ha valakivel problemam van, megmondom neki es ezt mastol is elvarom velem szemben, mert igy nincs pletyka, feszultseg. Nem szeretem a hazugsagokbol fakado erzelmi jatekokat. Nem szokasom ismerosnek, rokonnak hazudni. Tipikus esete a hazugsagnak nalam, hogy elkeruljem a durva igazsagot (mert ha ebben az esetben oszinte lennek, nagyon durva lennek), azt mondom pl. a telemarketingeseknek, hogy majd visszahivom oket (persze ez sosem tortenik meg) illetve azt mondom, hogy kisgyerek vagyok, a szuleim pedig nincsenek itthon, igy rovidre zarom a beszelgetest. Muszaj oket valahogy lerazni. :) Nem tudom, hogy milyen hazugsagra gondoltal, de nalam ilyesmik szoktak lenni.
Akkor hazudok, ha muszáj. Vannak olyan helyzetek, amikor egyszerűen nem lehet elmondani az igazat.
Nem emlékszem már, mikor hazudtam utoljára...
Sok okból hazudhatunk. Pl. hogy jobban jöjjünk ki egy helyzetből, ne sértsünk meg valakit, mert az igazság nem használna senkinek stb. Jobban érezzük magunkat tőle? általában nem igazán (Nálam a "Hú! Ezt is megúsztam." volt a csúcs), de az megnyugtató lehet ha sikerült a kisebbik rosszat választani. Mikor hazudtam utoljára? Tegnap (Bár ki tudja ;) ), ha jól emlékszem, de nem szoktam különösebben figyelni. Igen azt hiszem elkerülhetetlen volt (úgy érzem sikerült jól eltalálnom a közéutat a remény alaptalan táplálása és az önérzetének megsértése között).
Egyébként szerintem nem maga a hazugság a fő baj hanem az őszinteség hiánya. (Ha valaki nem tudja elképzelni miről beszélek annak ajánlom figyelmébe a Dresden Files regények tündéreit: Sose hazudnak, ez nem akadályozza meg őket abban, hogy manipulatív szemétládák legyenek.)
egy nagyon egyszerű okból hazudunk. azt hisszük saját, személyes érdekeket kell előre vegyünk, azt hisszük a személyünk egyedül van a nagyvilágban(mert tévedünk a létezésünkkel kapcsolatban), így az ebből fakadó önzés és félelem hozatja meg velünk ezt a döntést...úgy gondoljuk ez jó, ezzel előre juthatunk az életben hamar, úgy gondoljuk, hogy ha valakinek nem mondjuk el az igazat bármiről is azzal segíthetünk neki, de nem vesszük észre, hogy a hazugság csak hazugságot szül....természetesen az őszinteség sem elég önmagában, mivel ha indulatot, temperamentumot rakunk mögé, vagyis "gonoszságot", akkor bizony az sértő és bántó lehet, ami ugyanúgy negatív, mint a hazugság....az igazat kedvesen, megértően és türelemmel is lehet tálalni, ekkor pedig figyelembe vesszük a másik érdekeit is, ami már pozitív jellemre vall. :)
üdv
26/F
LastOne.Left
Kérdező. Ugyan az új kérdésed nem nekem szólt, de:
Vegyünk egy egyszerű(?) példát: Meglátom a barátnőm pasiját egy másik nővel kézenfogva sétálgatni. Később a barátnőm megkérdezi láttam-e a pasiját. Mit mondjak erre? Ha elmondom az "igazat" (vagyis amit láttam) az félreérthatő lehet (a huga vagy gerekkori barátja is lehet az a nő... főleg ha ügyetlenül tálalom rámehet a kapcsolatuk egy hülyeségre), hazudhatok v. elkerülhetem a választ ami meg nem lenne vele tisztességes. Nos. Melyik a kissebbik rossz? (NEKEM az ha elkerülöm a választ mert így nem hazudtam, nem is keveredtem bele stb. De ez egy elég tisztességtelen megoldás.) Személy szerint én elmondanám mit láttam elhallgatva a félreérthető részlet(ek)et... ez vajon hazugság?
Olyan jó barátnője vagy, hogy hazudsz, hátha megcsalta a barátnődet a pasija, nem baj, jobb, ha nem tud róla, elég akkor megtudnia, mikor végigcsalta tíz éven keresztűl, született egy-két gyerek, és éppen válófélben vannak. Ha a pasija egy rokonával sétálgatott, akkor nincs mitől félnie, ha viszont nem, akkor annak a barátnődnek, ha már rákérdezett, nem szereted annyira, hogy tudja az igazságot? Megmondod, hogy mit láttál, a barátnőd meg majd számon kérheti hűtlen vagy nam hűtlen pasiját az esetről.
Melyik a tisztább út ebben az esetben? Az igaz vagy a hazug? Szerintem nem a hazug.
Minek ilyen "egyszerű" esetben hazudni? Magadnak okozol lelkiismeret-furdalást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!