Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy "igaz magyarnak"?

Azt nem értem, hogy ha szeretjük a hazánkat és ismerjük a történelmünket, azért miért oszthat meg minket.

Valóban növeli a különbségeket az egyes országok között, de az ellentétek valamilyen szinten vonzzák egymást.

Ehhez persze szükséges azt is megtanulni, hogy minden ember más és attól, hogy nem gondolkozunk, nem érzünk, nem élünk ugyanúgy, még mind ugyanolyan emberek vagyunk és mind ugyanannyit érünk. De ez szerintem már olyan tulajdonság, ami az "igaz ember" sajátja, tehát szükségszerűen minden nemzet "igaz" tagjaié is.

Amúgy akadékoskodó barátunk arra akar kilukadni, hogy ha meghatározzuk, hogy ki az "igaz magyar", akkor ez alapján kirekeszthetjük, lenézhetjük, leköphetjük azt, aki ennek nem felel meg.

Én, ezzel szemben, úgy gondolom, hogy egyáltalán nem bűn, ha mindez nem igaz valakire teljes mértékben. Max. ha egyik sem igaz rá és ennek ellenére magyarnak tartja magát, akkor képmutatónak tartom, de az emberségét nem vonom kétségbe. Vagyis ha valaki nem szereti a magyar hazát, nem ismeri (és nem is akarja ismerni) a magyar történelmet és lenézi a magyar kultúrát, attól még nem tartom hazaárulónak és nem tartom kevesebbnek, mint bárki mást, csak azt nem értem, hogy akkor miért nevezi magát magyarnak.

"Azt nem erted, hogy a nemzeti alapon valo megkulonboztetes gyulolkodeshez vezet."

Azzal hogy a világon x száz ország létezik, már megkülönböztetjük az embereket. Ha pedig már egyszer így van, akkor nem látom be, hogy miért ne legyünk büszkék a saját országunkra, nyelvünkre, múltunkra. Természetesen ezzel nem szabad, hogy együtt járjon a másik lenézése, aki ezt nem éli úgy át, mint mi, vagy nem ezt éli át (más nemzetiségű). De attól még nem kell teljesen uniformizálni az egész világot, mert azzal a sokszínűség és rengeteg érték is el fog veszni.

"kik ezt a szoveget nyomjak manapsag, hogy "igaz magyar", alt. felsobbrendunek hiszik magukat/az orszagukat"

Ez sajnos így van. Én úgy gondolom, hogy pont azok nem "igaz magyarok", akik ezt ilyen fennkölten hangoztatják.

Mi (legalábbis én) egy olyan értékrendet keresünk, amivel jól és helyesen tudod megélni a magyarságod. A mai politikai helyzetben az "igaz magyar" kifejezés valóban nem túl szerencsés, de akkor, kérlek, mondj valami jobbat!

"de most akkor azt mondhatnank, hogy aki nem ismeri a magyar tortenelmet jol, az nem igaz magyar?"

Az résztényezők együtt hatnak. Valóban, ha valaki nem ismeri jól a történelmét, az már veszít valamit. Már valamivel... "kevesebb". De attól még nem feltétlenül kevésbé magyar, ha amellett szereti a hazáját és büszke arra, amit elértünk, még ha nincs is tisztában azzal, hogy ezt hogyan tettük.

Én akkor nem tartok valakit "igaz magyarnak", ha a fent felsorolt értékekből egy sem igaz rá és nem is törekszik arra, hogy igaz legyen.

"Az a bajom az ilyen fogalmakkal, hogy akaratlanul is kirekesztenek bizonyos embereket, mert ha van igaz magyar, akkor van nem igaz magyar is."

Véleményem szerint igazából csak az "nem igaz magyar" aki nem is akar az lenni. Viszont attól még, hogy valaki "nem igaz magyar" nem feltétlenül rossz ember. Legfeljebb akkor, ha mindennek ellenére ragaszkodik ahhoz, hogy ő magyar.

Vagyis én azokat vetem meg és tartom "nem igaz magyarnak", aki gyűlöli ezt az országot, csak a rosszat látja benne és nem törekszik arra, hogy javítson rajta, nem ismeri a történelmünket, vagy csak valami homályos képe van róla és úgy szólja le és nem is akarja normálisan megtanulni, illetve aki a haza szétverésén munkálkodik.

Ezek szerintem tudatosan vállalt dolgok. Ha valaki mindezt magáénak érzi, akkor szíve joga (bár én, mint magyar, ezt ellenem irányuló támadásként meg fogom vetni), de akkor ne nevezze magát magyarnak. Legyen német, olasz, francia, angol, spanyol, orosz, bolgár, szlovák, román, szerb, horvát, tudom is én, de akkor ne nevezze magát magyarnak!

Vezető alatt politikust, képviselőt, állami tisztségviselőt értesz?

Nos, a kellő szintű tudás, szakképzettség és éleslátás mellett szerintem elengedhetetlen az önzetlenség, a szociális érzékenység, a jobbító szándék, az öncélúság teljes hiánya (vagyis ne azért csinálja, mert neki jó), az emberek és a hagyományok tisztelete, de ugyanakkor a kitartás és az elveihez való ragaszkodás, eltántoríthatatlanság is.

Annyiból szerintem nem jó a párhuzam, hogy egy politikusnak nem kell feltétlenül hazafinak lennie. (Ez talán alkalmazható az "igaz magyar" helyett.) Persze neki is illik ismernie a történelmünket, szeretnie a hazát stb. stb. de, a szociális érzékenységgel és a jobbító szándékkal ellentétben nála ez nem a státuszából adódó "létszükséglet".