Nem gondolja a sok abortuszellenző, hogy ahelyett, hogy egy olyan ember életén vitatkoznak, akik még meg sem születtek, hanem inkább azoknak kéne segíteni, akik már megszülettek, és keservesen élik valahol az életüket?
Vegyünk engem. 20 éves vagyok, most fogok egyetemre menni. Védekezünk a barátnőmmel fogamzásgátlóval, meg mondjuk még húzok fel óvszert, hogy überszuper impotens legyek átmenetileg.
De valahogy mégis sikerül egy gyerek, akkor értelemszerűen elvetetném.
Viszont ha mondjuk tilos lenne az abortusz, akkor miután megszületne, sajnos árvaházba kéne adnom, mert nem hogy anyagilag, de még szellemileg is messze vagyok attól, hogy apa legyek. Emiatt nem választhatom/nem választanám/nem fogom választani azt az opciót, hogy "na jó, akkor mégis felnevelem, elvégre az én gyerekem". Igen tényleg az, de én mindent megtettem az ellen, hogy ne legyen. Csak nem gátolt a fogamzásgátló, és nem óvott az óvszer.
Azáltal pedig, hogy árvaházba kerülne a gyerekem, sokkal rosszabb élete lenne, mintha mondjuk 26 évesen, normális állással, felfogással és anyagi háttérrel csinálnám meg. Akkor aranyélete lenne.
Kérdező, veled értek egyet teljes mértékben. És nem értek egyet azzal, hogy pl. ha egy nőt megerőszakolnak, akkor ne vetesse el. Hogy egy idegen, ráadásul nem normális embertől szülessen gyerekem, aki megerőszakolt....na nehogy már. Az igaz, hogy a gyerek nem tehet róla, mi történt, de hiába az én gyerekem, nem vállalnám be úgy, hogy az apja egy pszichopata, akit esetleg nem is ismerek, ha ránézek a gyerekre, mindig az a mocskos vadállat fog eszembe jutni, és a gyerek nem nőhet fel egy igazi családban. Hiába lenne férjem, ha a gyerek nem az övé, így a gyereknek csak anyja lenne.
A másik opciót is elvetem, az állami neveltetést, örökbe adást. Gondolj bele, mennyit szenvedne az a gyerek, hogy nem élhet a szüleivel, rosszabb esetben nem is ismeri őket, lehet hogy ez az egész életére kihat. És nem biztos, hogy azért nem tudnám vele tartani a kapcsolatot, mert nem akarnám, hanem mert nem lenne rá lehetőség.
Ezekbe nem gondoltok bele? Inkább megkímélem egy rossz gyermek-, esetleg rossz felnőttkortól, és megelőzöm az ő és az én szenvedésem is.
Kérdező, a kommentedhez:
Ha húztál óvszert, és a barátőd szedett fogamzásgátlót, de valami mégsem stimmelt, és kiszakadt a gumi is, akkor még mindig ott az _esemény utáni tabletta_. Legrosszabb esetben is 24 órán belül be lehet szerezni, ha valaki _tényleg_ annyira nem akar gyereket, hogy hogyha lenne neki, inkább megölné, mint hogy felnevelje. Ügyelet minden nap van, és ennyi idő alatt még a Négyszögletű Kerek Erdő Közepéről is el lehet jutni a megfelelő helyre, legalábbis a mai Magyarországon.
Az pedig nem igaz, hogy jobb neki, ha megölöd, mint ha "árvaházba" (állami gondozásba) adnád: ezt egyszerűen nem tudhatod, hogy _ő_ mit választana. Én például tudom, hogy hogyha holnap nyaktól lefelé megbénulnék, vagy valami hasonló történne velem, akkor sem szeretnék meghalni, én például ilyen vagyok. Én inkább születtem volna az utolsó koszos putriba alkesz szülők közé, mint sehová sem. Sokan nem. Hogy a még meg nem született gyerek milyen lenne, azt nem tudhatja senki. Majd ő öngyilkos lesz, ha úgy gondolja, hogy ő annál a sz*r életnél a halált is jobbnak találja. Érdekes módon a legtöbb rossz körülmények közé született ember mellesleg mégsem ezt választja.
És még az sem igaz, hogy söpredék lesz belőlük; nekem vannak olyan barátaim, akiket a te elméleted szerint jobb lett volna elvetetni, szerintem meg nem, és szerintük sem.
Nem kis csúsztatás van egyébként az érvelésedben: azt mondod, hogy a 20 éves korodban besikerült gyerekednek is jobb, ha 26 évesen születik meg: az egy _másik_ gyerek.
Van testvéred? Jobb neked, ha te meghalsz, ő meg kap kétszer annyi menő cuccot, kocsit a segge alá 18 évesen és tengerentúli nyaralásokat?
Vagy te örülnél, ha ő meghalna, de cserébe te megkapnád ezeket?
Én nem "tiltanám be" totálisan az abortuszt, egyszerűen azért, mert tényleg vannak nagyon extrém esetek is, amikor talán valóban indokolt.
Én inkább a fogamzásgátlást próbálnám normálisan elterjeszteni.
Amúgy pedig az a válaszoló, aki a fogmosásos hasonlatot hozta fel, teljesen jól rámutatott az érvelésed hibájára: az "ahelyett" nem két tényleges "vagy-vagy" opció közé lett bépaszírozva, hanem két külön-külön is nagyon fontos dolog közé, aminek a prioritási sorrendjéről lehet vitatkozni, viszont az egyik előtérbe helyezése nem jelenti azt, hogy a másik nem fontos.
Vagy hogy hangzana ez:
Nem gondolja a sok állatvédő, hogy ahelyett, hogy állatok szenvedését próbálják mérsékelni, inkább azokon a gyerekeken kéne segíteni, akik már megszülettek, és keservesen élik valahol az életüket?
Nem gondolja a sok feminista, hogy ahelyett, hogy azon küzdenének, hogy a nők is ugyanannyi fizetést kapjanak ugyanazért a munkáért, inkább azoknak a gyerekeknek kéne segíteni, akik rossz családba születtek, és keservesen élik valahol az életüket?
Nem gondolja a sok környezetvédő, hogy...
Na, kitalálod, mi lesz a mondat vége?
Az igaz, hogy az erőforrásaink végesek.
Viszont én tartom a véleményemet, hogy az abortuszkérdés igenis egy nagyon fontos probléma, ugyanis _senki mást_ nem szabad megölni az abortusz mellett felhozott érvek alapján megölni; sem azért, mert gátol az álmaim megvalósításában, sem azért, mert anyagi hátrányt okoz nekem, sem azért, mert testi sérülést okoz nekem, sem egyáltalán semmilyen indokkal. A legtöbb országban még halálbüntetés sincs.
Akkor a még meg nem született ember miért kivétel...?
Azért, mert kiszolgáltatottabb? Azért, mert a szülein kívül senkinek nem "hiányozna"? Dehát akkor megszületett csecsemőt miért nem szabad ölni?
Mi a gyilkosságban az a "szörnyűség", ami miatt abszolút és minden körülmények között tilos, amiért minden józan ember elítéli? A fájdalomokozás? Akkor fájdalommentesen szabad ölni? A félelemokozás? Akkor "meglepetésszerűen", az áldozatot elkábítva stb. szabad ölni? Az áldozat hozzátartozóinak okozott fájdalom? Akkor hajléktalanokat szabad ölni, akik senkinek sem hiányoznának? Vagy netán az, hogy a gyilkos elveszi az áldozattól a "jövőjét", azt az életszakaszt, ami még előtte állt volna? Na de akkor meg min vitatkozunk???
Ezeken tessék elgondolkozni, és az eredmények fényében tessék felelősségtudóan védekezni (most nem csak rád gondolok, hanem úgy általában mindenkire). Az abortusz nem foghúzás.
Én egyébként nő vagyok, és ha úgy lettem volna terhes, hogy nagyon nem tudom megoldani, hogy felneveljek egy gyermeket, akkor örökbe adtam volna. Bántani valószínűleg nem lettem volna képes. És részvétem minden nőnek, aki mégis úgy érezte, hogy rákényszerült.
Kedves Kérdező! A Te szánalmas példád mellé odateszem a saját nem kevésbé szánalmas példámat:
A fogantatásom tök véletlen eset volt, nem tervezett. Mikor megszülettem, halva születtem, egy napig 0 volt a vércukorszintem, visszamaradt beszédhibám, halláskárosodásom és egyéb apróságok.
Ha a 70-es években olyan "fejlettek" lettek volna a vizsgálati módszerek, valószínű kimutatható lett volna a méhen belűli fejlődési rendellenesség, meg hát "baleset" terméke is volnék vagy mi, tehát szippancs kifele, darálógép, majd kukába velem, még pár hetesen.
Azóta a beszédhibám kijavítva, hallásom kvázi tökéletes, semmi bajom és egy nagycsalád apukája vagyok három egészséges gyerekkel.
Ki vagy balga ember, hogy azt képzeled, hogy élet és halál ura vagy, hiszen egyetlen hajad szálát sem vagy képes fehérré vagy feketévé tenni.
Kedves Kérdező!
Mivel még csak húsz éves vagy, nagyon rosszul látod a dolgokat. A gyerekvállalás nem csak abból áll, hogy megcsináljuk. Ha csak az örömszerzés alapján csinálod, akkor várd meg, míg megjön az eszed és megnősűlj, addig majomcsapda (makiverem). Örűlj neki. hogy édesanyád nem így gondolkodott, mikor megfogantál.
Egy három gyerekes édesanya (a mai világban, amilyen a tiéd is) ,akinek nem a pénz körűl forog a világ.
18.56-os Csak,hogy itt picike gyerekekről beszélünk,és nem koszos retkes hajléktalanokról.Ne hasonlitsuk össze a kettőt.Hogy egy gyerek nélkülözik arról csak a szülei tehetnek(nem kellett volna fokozni a nyomorukat a gyerek vállalással)de a hajléktalanok nem éheznek,mert minden ingyen jár nekik.A gyerekeknek nem jár.Nekik a gyógyszerért,a tömegközlekedésért(6évtől)sok esetben az étkezésért(iskola óvoda)fizetni kell.A hajléktalannak nem.A hajléktalannak ezek ingyen vannak.Ég és föld,a két ügy.
Egy gyereknek nem játék,úgy nem lehet szülni,hogy majd csak történik valami,ha jut egy tál étel nekünk,akkor jut mégegy...igy nem lehet gyereket vállalni.Aztán ha a gyerek megszületik,akkor van a pofára esés.Ezt sem tudjuk biztositani,meg azt sem,mert nem telik rá,mert nincs,mert állás nélkül vagyunk,mert senki sem segit.Hát ez a bűn,nem az abortusz.
"Ha a 70-es években olyan "fejlettek" lettek volna a vizsgálati módszerek, valószínű kimutatható lett volna a méhen belűli fejlődési rendellenesség, meg hát "baleset" terméke is volnék vagy mi, tehát szippancs kifele, darálógép, majd kukába velem, még pár hetesen."
- Nem a Kérdező hibája, hogy Te ilyen véleménnyel vagy a szüleidről...
"Örülj neki. hogy édesanyád nem így gondolkodott, mikor megfogantál."
Anyukám 28 volt, apukám 24 mikor én megszülettem. Volt rendes család, rendes anyagi körülmények. Nem két tini csinált meg egy sufniban. Pontosan azért nem gondolkodott így anyukám, mert rendben volt minden.
Nem kell megsértődni, azért írtam a saját példám. Gondolom azért nem érzed, hogy több lehetsz, mert a szüleidnek nem volt gumiszakadása, tehát Te magad is kerülhettél volna ilyen helyzetbe egy váratlan "baleset" folytán. Viszont van nem kevés ember a világban, akit nem "terveztek", rosszkor jött, szegény sorsba született, és mégis él..
Szerinted mi lett volna, ha a világháborúk idején, a hidegháború idején, előtte a forradalmak idején nem "csináltak" volna gyerekeket? Ez nem kevés évtizedek.
A válasz írója 65%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 13:55
Nem a szüleimről vagyok ilyen véleménnyel, miután ha elolvasnád körültekintően az írásomat, a szüleimről semmilyen véleményt nem alkottam, csak lehetőséget gondoltam ki, fantáziáltam, hogy mi lehetett volna, ha...
A válasz írója 72%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 11:50
Remélem soha nem leszel olyan helyzetben, amilyen helyzetben van egy hajléktalan. Ha ennyire irigyeled a hajléktalanok ingyen kajáját meg állításod szerint minden ingyen jár nekik, miért nem akarsz te is hajléktalan lenni? Megmondom, hogy miért: mert nem jó kint lenni az utcán fürdetlenűl, szégyenszemre kuncsorogni, és figyelj csak....éhezni, mert nincs minden nap nekik ingyen kaja ám...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!