Hogyan lehet érvényesülni ebben a káoszban?

Az élet: okok felismerhetetlen és végtelen sorozata. Véletlenek egymásutánisága, amiben minden lehetséges. Például, hogyha egy embert úgy ismernek mint okos, dolgokat felülvizsgáló ember, de valaminek hatására nem törődöm lesz, akkor már az új viselkedése alapján tekintenek rá, és lényegtelen, hogy előtte x évig milyen volt, ergo gyakorlatilag semmi nem számít. Egész életemben próbáltam rendszereket keresni mindenben, de időről-időre mindig felbukkan valami ami rámcáfol és akkor ismét úgy érzem magam mint aki nem tud semmiről semmit. Bármilyen eredményt érek el totál lényegtelennek tűnik és feleslegesnek érzem, ezért kétkedek az olyanokban akik azt hangoztatják hogy ők értenek ehhez, meg ahhoz...

Tudás... van ilyen egyáltalán? Vagy ez csupán a csapongó gondolatok primitív rendszerezése?

Elegem van, nincs kedvem az egészhez, hiszen egy élet értelme a szaporodáson kívül a tapasztalás és információszerzés, ami viszont totál felesleges, hiszen minden mindig másképpen alakul mint képzelnénk.