Miért nem adnak a szülők gyermekeiknek viselhető és felvállalható nevet?

Az ok az egyediség-mánia. De ebbe a "hibába" én is bele fogok esni :D Bár én azért valami felvállalhatóbbat fogok adni a gyereknek, pl. Paloma (a családom fele spanyolajkú, szóval amúgy is muszáj valami olyan, amit a nagyi is ki tud mondani;) De nekem tetszik néhány rég elfeledett magyar név is, például a Zselyke. Húúúú, az nagyon gyönyörű szerintem :) Amúgy a Dani, Bence, Gergő nem tudom miért számítanak újkeletűnek, én ismerek mindből idősebbeket is...

Jelentés szempontjából a spanyolok a legdurvábbak névadásnál. Náluk tök normális nevek voltak sokáig (akkoriban, mikor nálunk az István, Erzsébet, Ibolya, Tibor, stb. voltak porondon) az olyan rendes köznévként is használt nevek mint Fé (hit), Soledad (magány), Auxiliadora (segítségnyújtó), Socorro (segítség), stb. Rengeteg ilyen van. Persze a magyarban is vannak olyanok, hogy Ajándék, Boldog meg Bulcsú...de ezeket szerintem senki nem adja a gyerekének, max. 100 évben 2x.

Aztán a latin-amerikaiak még ennél is durvábbak, főleg a kubaiak, akik ugye a kommunizmusban elnyomva USA-t tekintik példaképnek (mármint a sima lakók, nem Fidel :D) és sokkal jobban "majmolják", mint az európaiak egy része. Így születtek olyan nevek, mint a Levis (ugye a Levi's márkából) vagy Yusnevis (ejtsd: gyusznéjvisz --> a U.S. Navy-ből) Ezekből írtam a szakdogámat, nagyon durva, miket találtam kutatás közben :D:D:D Szóval azt hiszem a Dzsesszika (szőr feláll tőle a hátamon) még mindig jobb, mintha az amerikai tengerészetről nevezné el valaki a gyerekét...