16 évesen elköltöznétek otthonról?

Szerintem jobb ha tűrsz... Olyan problémákkal küszködsz, ami minden tini életében megvan, kinek jobban, kinek kicsit kevésbé. Ha édesapád nem látja ezt akkora problémának, akkor nem is lehet akkora probléma. Tini vagy, totálisan összekuszálódva a hormonjaid, hidd el én is ilyen voltam, tudom milyen. A bolhából is képesek vagyunk ilyenkor elefántot csinálni, de ha úgy adódik az elefántból is bolhát... Csak próbáld meg józanul végig gondolni. 16 (!!!) éves vagy, az hogy a barátod eljegyzett nem jelent semmit, lehet hogy két hónap múlva már tányérokat vagdostok egymáshoz. Ma az eljegyzés baromira divatos lett, hogy megmutassuk a nagyvilágnak mennyire is komoly a kapcsolatunk, de erre nem szabad alapozni, amíg valóban szóba nem kerül a házasság, az együtt élés, stb. Egyrészt, mivan akkor ha odaköltözöl úgy, hogy a családod ezt nem támogatja, majd két hónap együtt élés után a barátod kirak, szakítotok? Ha haza kell menned utána csak még rosszabb lesz a viszonyod a családdal...

A vagdosást meg fejezd be, a legnagyobb baromság amit tehetsz, hogy menekülsz! Nézz szembe a félelmeiddel, szorítsd össze a fogaidat és tűrj, ugyanakkor állj ki az igazadért!

A kérdésedre válaszolva, SEMMIKÉPPEN nem költöznék el itthonról 16 évesen, pláne nem a páromhoz. Ha lehetőségem lenne rokonhoz, avagy külön költözni és nagyon rossz lenne a helyzet, akkor talán, amúgy biztosan nem, akármennyire is szerelmes vagyok! 20/L

énis 16 vagyok és hát nagyon nem birom itthon de talán csak meg kéne változnom...sajna várnom kell még aztán bentlakásos sulii:D

amugy korai lenne szerintem.:)

Én még csak 14 vagyok és Kb.ugyanez a helyzet csak nálunk fordítva van.

Az apám(aki igazából a nevelőapám,de apának hívom mert vele vagyok születésem óta meg anyukámmal) bár még azt sem érdemelné meg,hogy apának nevezem,mert a húgom ugye tőle van

és ő rá hasonlít (barna hajú barna bőrű).Én meg az igazi apámra(fehér bőrű,szőke hajú),ezért őt jobban szereti engem kiközösít,elküld a p*csába,olyanokat mond,hogy az igazi apám,aki megcsinált inkább széket csinált volna helyettem,állandóan üvöltözik,kritizál,b*szogat,kötözködik és stb...más előtt meg megjátsza magát,hogy mennyire szeret engem,pedig felőle éhen is hallhatnék.A húgomat meg anyám ellen neveli,és megvesz neki mindent.És ezen kívül vannak más problémák is,amiért elköltöznék otthonról,dehát 14 évesen?

A bátyjám pl paranoid skizofrén,állandóan verekednek a rohadt apámmal,mert ennyi esze van,hogy neki megy egy beteg embernek.Ráadásul a húgom,8 éves nemrég kelt föl a kómából,azóta anyám ellen neveli a rohadt apám,aki kézenfogva átsétált a kishúgommal az úttesten és elgázolta őt egy autó,be se ment hozzá a kórházba,most meg

játsza az eszét,hogy mennyire szereti.Engem meg utál,hát egyértelműen.Anyukám ki van idegileg,úgyhogy

nekem is elegem van és szívesen elköltöznék,szívesebben

mennék bentlakásos suliba,minthogy itthon legyek,de anya nem enged el...

Tudom,hogy ez milyen,mikor utálsz otthon lenni,de mégis muszáj,olyan emberekkel,akiket nem bírsz elviselni.

Én azt javaslom,hogy ha nem tudsz hová menni,ne költözz el...én is elmennék,ha lenne hová de nincs.

(előző vagyok) hogyha van hová menned,a barátodhoz,ha befogadnak,és te ott jobban érzed magad,akkor menj,de jól gondold meg,mert ha otthonról elköltözöl és úgy adódik,hogy

vissza kell költöznöd valamiért,nem biztos,hogy visszaengednek,ha ilyen az édesanyád,akkor meg pláne nem.

Valahányszor kétségbeesel, gondolj arra, hogy 16 évet már kibírtál, 2 ehhez képest semmi. Ahogy számolsz vissza, egyre kevesebb lesz az idő - igaz, azt egyre nehezebb kibírni, az utolsó hetek nekem szinte pokoliak voltak. A lehetőségeid 18 évesen: másik városban tanulsz tovább kollégistaként, vagy ha a barátoddal még mindig együtt lesztek, ő is egy megoldás lehet.

Nem neked vannak a világon a legsúlyosabb gondjaid - bár minden tini azt érzi, hogy igen de -, amíg nem kerültél kórházba a szüleid miatt, nem vertek meg úgy, hogy nyoma maradt - pl csonttörés egy évközi 4 miatt, vagy maradandó hegek -, van munkájuk, nem a létminimumon éltek, ahogy rengeteg család az országon belül (azon kívül meg pláne), és nincs se szenvedély-, se mentális betegségük, addig semmi okod sincs panaszkodni. Ha az igazság nem tetszik, le lehet pontozni.